Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Az igénybe vett birtokok gazdasági felszerelése

Antal állatigényét földdel elégítette ki. 1945 októberében ezen a címen két darab 600—600 négyszögöles rétet adott neki. Horváth József igényét pedig úgy tudta teljesíteni, hogy hét gazda közösen összeadott pénzén Horváth vásárolt egy ökörtinót. A hét gazda fejenként 1000—1000 pengőt adott át. Viszont ők ennek fejében egy-egy csikót kaptak juttatásként.

13 Egy meglepő igénnyel találkoztunk Szentpéterúr iratanyagában. A FUTURA vezetője nyilatkozatában kötelezte magát, hogy amennyiben a volt Takácsbirtok zalaigricei gabonaraktárát az Országos Földbirtokrendező Tanács „részére örök áron kiutalja", a volt uradalomban lakó újgazdáknak,,... megengedem, hogy terményeiket továbbra is berakják a raktárba."

и Azoknak kívánja megengedni a termények tárolását a magtárban, akiket 1945 tavaszának történelmi sorsfordulója alapján ez a jog megillet. A 600-íis rendelet 30. §-a kimondja a következőket: „Az igénybe vett birtokhoz tartozó kisajátított gazdasági felszerelést, gépeket és gazdasági épületeket, amennyiben azok szétosztása nem felel meg a termelés érdekének, a íöldhözjuttatottakból alakítandó földművesszövetkezet tulajdonába kell adni." A működési szabályait az FM. rendelet állapítja meg. „Ilyen szövetkezet azonban a rendelet megjelenése előtt is megalakulhat." A földművesszövetkezetekről a rendelet 1945 szeptemberében látott napvilágot. A felszereléseket használó első szövetkezetekről és a földigénylő bizottságok ellenőrzése alatt álló gépekről már szó esett. A további példákkal a szövetkezetek megalakulását kívánjuk bemutatni. így a beleznai földigénylő bizottság a jankapusztai szeszgyárat a hozzátartozó istállóval együtt az 5600/1945. FM rendelet értelmében 1945 szeptemberében megalakult szövetkeztnek juttatta.

13 Zalaszentgróton Gyümölcsészeti Szövetkezet alakult szintén abban az évben. A földművesszövetkezet Letenyén 1946 elején alakult meg. Előzményéhez tartozik, hogy az egyéni juttatásba adott malmot és fűrésztelepet a Megyei Tanács határozatában visszavette, és 1945 novemberében községi kezelésbe helyezte, majd pedig szövetkezet birtokába adta. A szövetkezet tulajdonába került néhány mezőgazdasági gép is, és átvette az ún. Bóbica malmot, igaz csak egy rövid időre. A malmot később a Megyei Tanács és az Országos Földbirtokrendező Tanács mint önálló ipari üzemet a volt tulajdonosnak visszaadta.

10 A gépek okszerű és közös használata mellett néhány szövetkezet azokat bérbe adta. így járt el a letenyei szövetkezet is. A cséplőgépet 1946-ban például 25,5 mázsa búzáért adta bérbe. Működtetéséről, javításáról a bérlő gondoskodott. A vállalkozás a bérlőnek nem volt rossz üzlet, bizonyítja, hogy 1945-ben cséplőrészként 101 mázsa gabonát kapott. A szövetkezet tulajdonát képező traktorral a szomszédos községekben is végeztek bérmunkát. Molnáriban igen kevés igásállat maradt a katonai események után. Ezért a földigénylő bizottság megegyezett a bérszántóval a következőkben: az üzemanyagot a földigénylő bizottság adja, továbbá egy hold felszántásáért 42 kg szemes kukoricát fizetnek.

17 1:1 KFB jegyzőkönyv. 1945. október 7. ZFI. 70. cs. Fakód. Zml. и Horváth Sándor kérelme. 1946. április 25. ZFI. 72. cs. Zalaigrice. Zml. KFB juttatási javaslata. 1945. szeptember 2a. SMF. Belezna. Zml. 18 Földművesszövetkezet tevékenysége. 1947. március 12. NFI. 9 cs. Letenye. zml !7 Uo.