Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)

Az igénybe vett birtokok gazdasági felszerelése

termelési bizottságok és a nemzeti bizottságok is. Amikor a paraszti .összefogást elismerjük, azt is tudnunk kell. hogy ennek alapja lehetett az értelem, az érzelem mellett a nyers valóság, a gazdasági szükségszerűség. A közösségi összefogásra hozott példák első sorába kívánkozik a baki földigénylő bizottság egyik kezdeményezése, amely más bizottságoknál is előfordult. A baki községi földigénylő bizottság felszólította a szomszédos és az érdekelt sárhidai bizottságot, hogy az „örök föld, amely kiosztás alá került," 25%-a be van vetve kenyérgabonával, és a nincstelenek között „kerüljön- kiosztásra". Ez az osztás a szomszédos bizottság közös megegyezésével úgy történjék, hogy kenyérgabonából személyenként (értsd földigénylőként) 400 négyszögölt adjanak elsősorban a cseléd juttatottaknak. A ,,.. . szétosztása folyó hó 12-dik napján történik." A földet már áprilisban kiosztották, mégis júniusban ennek ellenére a kenyérgabonából minden juttatottnak egyformán kívántak adni.'

2 Ugyanezt az emberi oldalt, az igazságosságot bizonyítja az alábbi feljegyzés a sárhidai földigénylő bizottság iratai között: A „... földigénylő bizottság határozata szerint Balogh Vendel földigénylő a jogtalan kenyérgabonáját özv. Doszpoth Györgynének, özv. Bene Istvánnénak és Horváth Ferencnének adta át. Az elkobzás makacsság végett karhatalommal történik."

3 A nevekből kitűnik, hogy a legelesettebbeken kívántak segíteni. A föld megművelésének fontosságára világít rá az orosztonyi földigénylő bizottság határozata. Végh János 2 700 négyszögöles juttatását 1945 szeptemberében elvették azon a címen, hogy földjét nem maga művelte, hanem részesmüvelésre adta ki. A házhelyét a bizottság meghagyta. A tény valódiságát maga a juttatott is elismerte, és azzal védekezett, hogy orosz tolmács volt, amit a községi elöljáróság 1945. április 4—június 8-a közötti időre igazolt.

4 Rédicsen a „volt gazdasági cselédek közösen végezték el azoknak a terményeknek a betakarítását, amit a reform előtt az uradalom vetett el." A munkát úgy végezték el, hogy először megkapták az aratórészt a helyi viszonyoknak megfelelően, majd kiosztották a családtagok után járó és a következő évre szükséges fejadagot.

5 Ha a földigénjdő bizottságok az említett eseteket figyelemmel tudták kísérni, ha megtalálták a módját a legelesettebbeken való segítésre, akkor természetesen tudomásuk volt a felosztott birtok gazdasági felszerelésének helyzetéről és annak használatáról is. Ezek után néhány példával kívánjuk bemutatni a mezőgazdasági termelőeszközök állapotát Zala megyében. A főispán 1945 áprilisában kelt jelentéséből tudjuk azt, hogy a nagy Zala megyében a katonai események előtt 274 traktor volt. Ebből a jelenlegi megye területére 180 darab jutott, és járásonként következőképpen oszlott meg: Ebből maradt 24 üzemképes, 8 üzemanyag hiányában nem dolgozott, és 7 2 Sárhida KFB-nak felhívása. 1945. június 10. ZFI. 71. cs. Sárhida. Zml. 3

Uo. KFB határozata, uns. július 22. Zml. végh István panasza. 1945. szeptember 21. ZFI. 14. cs. Orosztony. zral. ; Miniszteri megbízott utasítása. ZFI. 70. cs. Rédics. Zml. Lenti járásban Nagykanizsai járásban Pacsai járásban Zalaszentgróti járásban Nagykanizsa város 4 db 51 db 32 db 29 db 13 db Letenyei járásban Novai járásban Zalaegerszegi járásban Zalaegerszeg város 17 db 10 db 22 db 2 db