Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében - Zalai Gyűjtemény 4. (Zalaegerszeg, 1977)
A felosztott birtokkal kapcsolatos viták
ként sem szegény község lakossága ezt a földet megszerezze. 1941-ben a nagybirtok területét leszámítva az egy főre jutó birtokátlag 3 hold volt a faluban. Ebből eredt, hogy a lakosság zöme nem volt érdekelt a juttatásban még annak ellenére sem, hogy az uradalmi erdőre való igényüket eljuttatták az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz. 140 Pölöskefőn a bizottság két nyilas birtokát javasolta elkobzásra. Végül a birtok elvételét azért mellőzték, mert senki sem igényelte. Itt is az játszott szerepet, hogy a szomszédos községekhez viszonyítva a juttatási átlag magasabb volt. Indokok között szintén szerepelt, hogy a nyilasok népellenes cselekedetet nem hajtottak végre, sőt a leventék elhurcolását megakadályozták. Mentségül még azt is felhozták, hogy az illetők törpebirtokosok voltak. 141 Pórszombaton a földigénylő bizottság az ellenforradalmi rendszer támogatóitól a földet elvette. Így igényelte Mátrai Lajos vitézi telkét. Hazaárulással és nyilas tagsággal vádolták. 142 A birtokot 1945. április 30-án már ki is osztották. A Megyei Tanács a földigénylő bizottság döntését elutasította, megváltoztatta. Elrendelte a birtok kishaszonbérbe adását. A tulajdonos viszont még 15 hónap múlva sem érdeklődött birtoka után, ezért gyakorlatilag a földigénylő bizottság döntése maradt érvényben. Mohaupt-testvérek birtokának 100 holdon aluli részét volksbundista tulajdon címén vette igénybe a bizottság azzal, hogy ezt — remélik — az OFT utólag jóváhagyja. Alapul az szolgált, hogy a testvérek német állampolgárok és Németországba menekültek. A birtok igénybevételét a Megyei Tanács is támogatta. Itt olyan esettel is találkoztunk, hogy Szamoshelyi Gyula földigénylőként kapott birtokot. A Megyei Tanács a juttatás törlését és Szamoshelyi birtokának pótlólagos felvételét rendelte el. Az OFT 1946. augusztus 16. határozata viszont a birtokot visszajuttatja. Ezt a községi földigénylő bizottság is elfogadja, sőt az OFT a községi földigénylő bizottság juttatását is támogatta, és a Megyei Tanácsot határozata megváltoztatására kötelezte. 143 A földreform végrehajtása során Szepetneken mintegy 32 volksbundista család birtokát kobozták el. A családok döntő többsége már 1944-ben Németországba menekül csak az idősebb családtagok maradtak itthon. Az elkobzott birtok 235 holdat tett ki. A szomszédos községek határában levő szőlő ingatlanokkal mintegy 280 hold volt. Ezek Rigyác és Homokkomárom határában voltak. Birtokviszonyokból ítélve a volksbundisták anyagi helyzete nem volt rossz, még Szepetnek község viszonyai között sem. A környező falvaknál pedig jobb körülmények között éltek. A volksbundisták birtoka mintegy 2000 parcellából állt, és természetesen a falu többi lakosának földje közé ékelődött. Ezek elvétele és kiosztása sajátos körülményeket teremtett. A birtokot a szepetneki igénylők közül a tősgyökeresek kapták meg, és nem is a legszegényebbek. A cselédeket Bánfa és Gyóta pusztán egy tagban elégítették ki. A község .,törzs határába" a cselédeket nem akarták beengedni. Földjük í'.o Erdőigénylési kérelem az OFT-hez. 1945. augusztus 11. NFI. 13. cs. Rigyác. Zml. 111 KFB igazolása. 1945. június 13. NFI. 11. cs. Pölöskeíő. Zml. 112 Községi igazolás. 1946. augusztus 11. ZFI. 70. cs. Pórszombat. Zml. 1,3 Uo. OFT határozata. 1946. augusztus 16. Zml.
