Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

II. FEJEZET A ZALA MEGYEI LENGYEL KATONAI ÉS POLGÁRI MENEKÜLTTÁBOROK AZ 1939–41-es ÉVEKBEN - A zalai menekülttáborok 1941-ben

menekültek közül többen a helyi lakosok előtt németellenes szavakat kiabáltak a német katonáknak, voltak olyanok is, akik öklüket rázták a németek felé. A lengyelek magától értetődő magatartása nagy hatással volt azokra a magyarokra, akikkel a lengyelek együtt nézték a német alakulatok átvonulását. A magyarul jól beszélő lengyelek az átvonulás után valóságos „előadásokat" tartottak a német fasizmus lengyelországi rémtetteiről.

145 Azokra a karmacsi lakosokra, akik kapcsolatot tartottak a lengyelekkel, nyilvánvaló hatással lehetett a hitleri fasizmus Magyarországon nem vagy megszépítve ismert mechanizmusának működése, a módszeres embervadászat, emberirtás valóságos voltára való figyelmeztetés. A lengyel menekültek politikai (valamint önigazgatási) aktivitása miatt 1941 nyarán a polgári táborokban is bevezették a rádiókészülékek használatának korlátozását. A londoni rádió lengyel nyelvű adásainak hallgatása, de főleg az információk továbbadása falusi, kisvárosi viszonylatban volt figyelemreméltó. A korlátozó intézkedések egybeestek a nemzetközi helyzet éleződésével. A magyarországi lengyel menekültek körében tapasztalt nyugtalanságot elsősorban Jugoszlávia megtámadása (az evakuációs útvonalak megszűnése), Magyarországnak a háborúba való belépése okozta. A Szovjetunió elleni fasiszta agresszió, valamint az 1941. július 30-án megkötött lengyel—szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezmény

146 lengyel körökben nem egységes, de mindenesetre nagy visszhangot váltott ki. A politikai figyelem a keleti front eseményeire terelődött. A korabeli nyomozati jegyzőkönyvek szerint a lengyel tisztek „egyre bátrabban" beszéltek a hitleri Németország és a „tengely" várható sorsáról. A H. M.-ben úgy tudták, hogy már 1940-ben is akadtak olyan katonai személyek, akik „kommunista érzelmű" (antifasiszta jellegű—L.I.) beszédeket tartottak.

147 A vámosmikolai lengyel táborban pl. a levelek postai ellenőrzése során „Hitlert gyalázó és egyebekben is németellenes éllel írt röpcédulát találtak... a röpcédula szerint Hitlert Lengyelország hóhérának tartják és nevezik"

148 A Bregencz majori lengyel katonai gyűjtőtáborban az ún. „hangadó" menekültek „.. .társaik előtt a kommunista internacionálét éltették." Ezen túlmenően arra is fény derült, hogy a Fertőszentmiklósi és Bregencz majorban lévő katonai menekültek a lakosság körében (magyar nyelven) nyíltan terjesztették, hogy „.. .a világháborút a németek el fogják veszíteni, azt az angolok és az oroszok nyerik meg, mert a németeknek elfogy az élelmiszer és hadianyagtartaléka."

149 Baló ezredes 1941. augusztus 8-án bizalmas körlevélben kérdést intézett a lengyel katonai táborparancsnokságokhoz, hogy a valóságnak megfelel-e az a hír, miszerint „.. .egyes zsidó (?) tisztek orosz nyelvórákat adnak a többi internált lengyel tiszteknek... (hogy azután megszökve) Galíciába jutva tengelyellenes propagandát fejtsenek ki és a hadtápvonalakban rombolásokkal gyújtogatásokkal zavarják a hadműveleteket."

150 A táborokon belüli politizálás, a lakosság „politikai fertőzése" a politikai rendőrségnek, a csendőrnyomozó parancsnokságnak és a Vkf D. 2. alosztályának nem kis 145 Vö.: Iwanowski, 587—588.; Przygonski, 20—22. 146 Kowalski, 201-202., Vö.: Majszkij, 388-341 147 Vö.: HL. H. M. 1940—21—21 — 3552—944. Tájékoztatás a m. kir. katona attachek részére az internált lengyel katonai menekültek életviszonyairól. Fegyelmi viszonyok. 148 HL. H. M. 1941. Eln. 21—21-4837-2770. A miskolci m. kir. VII. honvéd hadtestparancsnokságról Nagy altábornagy jelentése. 149 HL. H. M. 1941. Eln. 21-21-4391-73203. A szombathelyi m. kir. III. honvéd hadtestparancsnokságjelentése a Vkf. 2 D osztályának. Vö.: Lagzi: SSz 1973. 3. sz. 249—252.; Lagzi: HK 1973. 4. sz. 716. 150 HL. H. M. 1941. Eln. 21-21-4390-51976.