Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

III. FEJEZET A LENGYEL KATONÁK ÉS KATONAKORÚ POLGÁRI MENEKÜLTEK EVAKUÁCIÓJA ANGOL ÉS FRANCIA TERÜLETEKRE ZALA MEGYE TERÜLETÉN KERESZTÜL 1939–1941 - Az evakuáció 1940 tavaszán és nyarán

odafigyelni, mert a szökések szervezésében, végrehajtásában résztvevő intézmények, szervezetek felsorolásakor ezúttal nem tett említést Dembinski tábornok és a Katonai Képviselet szerepéről. Az 1940 tavaszára beütemezett tömeges szökések előkészítéséről (méreteiről) a budapesti német követség katonai attaséja — szerteágazó összeköttetései révén — közel annyit tudott mint a H. M. illetékes osztályai. A katonai attasé tiltakozására 1940 április elején a H. M. 21. osztálya a Belügyminisztériumnak is jelezte, hogy a lengyel katonák evakuációja „tudott dolog"(!), s néhány „káros" részletjelenségre hívta fel a B. M. IX. osztályának a figyelmét. A H. M. 21. osztálya ismételten aláhúzta azon tényt, hogy a szökések előkészítésében „igen tevékeny" részt vesznek a magyar társadalmi szervek is, amelynek külön „lengyel" osztályai vannak pl. a Magyar Vöröskereszt, a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság, továbbá a „... Menekült Lengyeleket Segélyező Amerikai Bizottság, a Lengyeleket Segítő Angol Bizottság-ok.. ."

74 Baló ezredes külön hangsúlyozta (amit a B. M. IX. osztálya is jól tudott), hogy a „... tömeges szökéseket sajnos mindig fokozódó túlzott elharapozása és annak külföldről való anyagi támogatása a szomszédos államok (értsd, Németország —L. I.) figyelmét nem csak felkeltik, mint azt az itteni német követség ezirányú részletes (!) jegyzéke és leírása igazolja, hanem a semlegesség megsértésének vádját is eredményezhetik."

75 Néhány nappal később (1940. április 10-én) a H. M. javaslatot tett arra, hogy a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottság szüntesse be „önálló tevékenységét, illetve olvadjon be a Magyar Vöröskereszt Egyletbe, „... ha ez nem lenne keresztülvihető, akkor működését csakis a Magyar Vöröskereszt Egyesület felügyelete mellett folytathassa."

76 A H. M. 21. osztályának előterjesztése végül paradox módon megállapította: „... az osztály tudatában van annak, hogy a legerősebb (!) rendszabályok sem akadályozhatják meg egyesek önálló szökési vállalkozását... "

77

, tehát a titkos, de tömeges szökések tényét a H. M. 21. osztálya „tudomásul vette". Azt viszont külön kiemelték, hogy a „... szabályos útlevéllel, vízummal, pénzzel, jó polgári ruházattal ellátott szökevények állandó áttolódása a határmentén Jugoszláviába ellenintézkedést követel"

78 1940. áprilisában a lengyeleket segítő magyar társadalmi egyesületek is „fekete listára" kerültek. Tudott dologgá vált, hogy a lengyel konzulátus az evakuáció szervezésére a Magyar—Lengyel Menekültügyi Bizottságot és más egyesületeket, szervezeteket is „felhasznált." A magyar társadalmi szervezetek jelentőségét érzékeltette a H. M. ama megállapítása is, miszerint amíg az előbb említett „... szervezeteknek működési engedélyük van és amíg a lengyel férfiak utazása meg nem tiltatik, a szökések száma minden más ellenintézkedés ellenére csak növekedni fog."

79 A lengyel menekültek budapesti megfigyeltetése és a hadtestparancsnokságoktól származó jelentések során, valamint a „polgári részről nyert értesülések alapján" a H. M. 21. osztálya tudott arról, hogy a „... katonai internáló táborokat elhagyó ... tisztek, de altisztek és legénység is a bpesti lengy.(el) követségen és a lengy.(el) konzulátusnál, (valamint) a kat.(onai) attachénál nyernek alkalmazást azon célból, hogy ott a lengyel internáltak tömeges szökéseit Franciaország felé előkészítsék."

80 74 HL. H. M. 1940. Eln. 21-21-3554-13512. Kiadványok 2. A m. kir. belügyminiszternek. Bp. 1940. ápr. 8. 75 Uo. 76 Uo. 77 HL. H. M. 1940. Eln. 21-21-3554-13512. 78 Uo. 79 HL. H. M. 1940. Eln. 21-21-3554-13493. 1940. ápr. 1. 80 HL. H. M. 1940. Eln. 21-21-3554-13504.