Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
II. FEJEZET A ZALA MEGYEI LENGYEL KATONAI ÉS POLGÁRI MENEKÜLTTÁBOROK AZ 1939–41-es ÉVEKBEN - A zalai menekülttáborok 1941-ben
borzki, Marian és Andor (?) Moskowicz, Joel Rand, Adolf Reiner, Mór Rosenfeld, Teodor Ruszenski, Berek Silberska, Moses Sedlecki, Simeon Szafir, Dawid Wildman, Lipót Wulffeiler, Ottó Polák, Sigfried Fatelbaum nevű volt magyarországi katonai menekülteket a keszthelyi (városi) tábor állományába helyezték el. 133 A Dunakanyari lengyel táborok megfogyatkozott lakói közül többen szintén Zalába kerültek. A leányfalusi lengyel polgári táborból 1941. július 28-án összesen 28 személyt helyeztek át Keszthelyre. 1941 nyarán a lengyel menekültek megyén belüli mozgása is számottevő volt. A zalaszántói körjegyző „elhelyezési okokból", de a valóságban a lengyelek németellenes magatartása és az ebből adódó komplikációk miatt 20 polgári menekült — köztük Edmund Piekarski —Alsózsidre való áttelepítését szorgalmazta. 134 A Somlószölősőn elhelyezett polgári menekülteket is Alsózsidre helyezték. 135 Antall József kérésére (Baló ezredessel való előzetes megbeszélés szerint) a sárvári lengyel katonai gyűjtőtáborból 14 főt, a zalaszántói polgári táborba, 7 főt pedig Karmacsra irányítottak. 136 Azokat a helységeket, ahol a menekültek és a táborparancsnokság között tartósan jó viszony alakult ki, nem szívesen hagyták el a lengyelek. 137 Több zalai községben pl. Nemesbükön is egyenesen ragaszkodtak a lengyelekhez (a lakosság különjövedelemhez, néhány hivatalnok fizetésen felüli tiszteletdíjhoz juthatott.) A nemesbüki községi elöljáróság 1941 októberében újabb 10-15 főnyi menekült csoport elhelyezésére tett ígéretet s a lengyelek megérkezését több ízben is sürgette. 138 A Zala megyei lengyel menekültek létszáma az érkezés, eltávozás, munkavállalás következtében állandóan ingadozott, de számszerűségében (1941 nyári létszámot véve alapul) lassú növekedési tendenciát mutatott. A keszthelyi járásban élő lengyel menekültek iskoláskorú gyermekeit az 1941. szeptember 20-án felállított balatonbogiári Lengyel Ifjúsági Táborba helyezték el. Az „átirányítás" zökkenőmentessége érdekében 1941. szeptember 15-én dr. Pintér Viktor utasítására összeírták az iskoláskorú lengyel menekülteket. Az összeírás szerint: Karmacsról Piaczecka Michalina Wiestaw, Jerzy és Zoisa nevű gyermekei valamint Bolesíaw Buczek. Nemesbükről Alina és Danuta Szepiczak szüleikkel, Andrzej, Jadwiga, Adam és Anna Jurasz szüleikkel, Danuta, Barbara, és Marian Jastrzebsko édesanyjukkal, Romuland Kalan, Román Rybak, Anna Dekutowska mint egyedülálló gyerekek kerültek Balatonboglárra. A keszthelyi polgári táborból Bodhan Mayer, Tereza és Zdzisíaw Moyerowicz, Bronislawa Lewicka, Danuta, Zbig-, niew és Ryszard Janiszewska, Jan Obromski, Janina és Stanislawa Kuppa, Jerzy Zielinski, Heléna és Magdaléna Voepel, Franciszek, Wanda és Jerzy Gomulka, Józef Watras és Ádám Luczynski, Zalaszántóról Czeslaw Kostecki tanulók, összesen 34 fiatal és 10 felnőtt (szülő) költözött át a balatonbogiári Lengyel Ifjúsági Táborba. 139 A menekültek és a helyi közigazgatási vezetők (jegyzők, bírók stb.) közötti kapcsolat általában kielégítő volt. A polgári táborok felügyeletével megbízott hivatal133 ZML 2—892/1941. 1941 jún. 26-i jelentés. (A Jugoszláviában tartózkodó lengyel menekültek egy része az ország német megszállása után a partizánokhoz csatlakozott, másik részük német kézre került.) 134 ZML. 2—1064/1941 (211 — 1941). Zalaszántói körjegyző jelentése a keszthelyi járás főszolgabírójának. 1941. szept. 18. 135 ZML 2-1098/1941. 1941. okt. 10. 136 ZML 2-861/941. Vö.: ZML 2-862/1941 (5010/men-1941). 137 Vö.: ZML 3—1036/1941 (823). A nemesbüki körjegyző levele a keszthelyi főszolgabírónak. 1941. szept. 24. 138 ZML 3—1137/1941 (823). A nemesbüki helyettes körjegyző jelentése a keszthelyi járás főszolgabírójának. 1941. okt. 15. 139 ZML 3-1066/1941 (12115-1941).
