Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.
soknak a lakáson, étkezésen (fehér és felsőruha javításon) kívül havi 50 pengő munkadíjat ajánlott fel. Noe Gyula nemestördemici esperes plébános a H. M. 21. osztályához (1943. máj. 19.) küldött táviratában sokkal világosabban fogalmazott. Táviratát érdemes idézni, mert Noe Gyula lényegében a magyar mezőgazdaság korabeli helyzetére utalva kérte a gazdaságában dolgozók lengyel menekült meghagyását. „Zamorski Péter lengyel internált 9 hónapig gazdasági munkán volt a harctéren levő gazdasági cselédem kisegítésére s már 12 napja visszarendelték Várpalotára a táborba, községi bizonnyal igazolom, hogy falumban és környékén nem kapok gazdasági munkást ezért azonnali intézkedést kérek Zamorski Péter hozzám azonnali visszaadására, gazdaságom megmentésére." 72 A lengyelek általában a magyaroknak fizetett bérért vállaltak munkát. A keszthelyi főszolgabíró több esetben hangsúlyozta azt, hogy a lengyelek „... csupán kosztért és lakásért nem hajlandók munkát vállalni. Még abban az esetben sem tudom biztosítani a megfelelő embert, ha készpénz fizetés is lesz, mert a mezőgazdasági munkához értő kevés van közöttük és akik vannak azok az itteni vidéken is el vannak helyezkedve." 73 A mezőgazdaságon kívül igen sokan az iparban helyezkedtek el. Lengyel munkások dolgoztak Keszthely nagyközség villanytelepén, 74 , a keszthelyi táborból egy fő Szár községben kútfúrási munkán, a Dunántúli Mész-Tégla és Kőipari Rt. dunaalmási márványbányájában ugyancsak egy lengyel szakember dolgozott. 75 A Magyar Brown Boveri Művek Villamossági Rt. lakatos, más vállalatok kőfaragó és márványcsiszoló szakmunkások 76 alkalmazására tettek javaslatot. A katonai táborokból 1943 tavaszától egyre több munkaképes katona, altiszt és tiszt dolgozott. A zalabéri katonai tábor 1943. február 1-i létszámkimutatása szerint a tábor 106 fő összlétszámából kilenc tiszt, egy altiszt és 31 legénységi állományú egyén volt alkalmazásban. 77 A zalaszentgróti katonai tábor 95 fős állományából (az 1943. február 1-i létszámkimutatás szerint) 14 altiszt és 30 katona dolgozott. 78 A júniusi létszámkimutatás szerint Zalaszentgróton 88 tiszt, 15 altiszt és 32 fő katona tartózkodott. A zalaszentgróti katonai táborból a tisztek közül ketten közmunkán (útépítés, árvízvédelem stb.), négyen szellemi munkakörben, 12 fő pedig táboron belüli szolgálatban tevékenykedett, kettő betegség miatt munkavégzésre alkalmatlan volt. Az altisztek közül két fő közmunkán, négy pedig tábori beosztásban volt. A legénység közül ketten mezőgazdasági, négyen ipari munkát végeztek, 26 főt tábori kiszolgáló munkában foglalkoztattak. Ugyanebben az időben a zalabéri lengyel katonai táborban 102 tiszt, egy altiszt és 30 fő katona nyert elhelyezést. Négy tiszt és két katona dolgozott, három tiszt, egy altiszt és 11 katona tábori szolgálatot látott el. A balatonbogiári lengyel Ifjúsági Táborban (gimnázium és Líceum) két zalabéri tiszt tanárként, a nagykanizsai honvédkórházban egy katonaorvos segédorvosként dolgozott. 79 A várpalotai lengyel munkásszázad egyik parancsnoka Marian Wróblewski hadnagy ugyancsak a zalaszentgróti katonai tábor tagja volt. 80 72 HL. H. M. 1943-21-21-6751-423 189. 73 ZML 4—2469/1943. A munkást kérők leveleivel kapcsolatban lásd még: ZML 4—2592/1943.; ZML 4-2806/1943.; ZML 4-2985/1943. 74 ZML 4-2436/1943. 75 ZML 4-2502(137)/1943. 76 ZML 4-2575/1943. 77 ZML 4-2591/1943. 78 HL. H. M. 1943-21-21-6750-412 750. Kimutatás a munkán lévőkről. 1943. febr. 1. 79 HL. H. M. 1943—21—21—6753—474095. A zalaszentgróton internált lengyelek foglalkoztatottsága Kimutatás. 1943. jún. 1. 80 HL. H. M. 1943-21-21-437-832. Baló Zoltán féle hagyaték. Növ. napló sz.: 53/1963.
