Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.

V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939—1944. A második világháború idején Magyarországon menedéket találó lengyel katonai és polgári személyek többségét, rövidebb-hosszabb magyarországi tartózkodás után angol, francia fennhatóság alatti területekre evakuáltak. A magyarországi tartózkodást választók zöme az emigráció első hónapjai után kereste azokat a lehetőségeket, amelyek a hasznosság érzetét keltették, mindenekelőtt munkalehetőségek után kutattak, hiszen az állami segélyen felül szerzett jövedelemre az első években a ruházkodás, később az egyre nehezebb életviszonyok miatt nagy szükség volt. A polgári menekültek (a hadiüzemeken kívül) korlátozás nélkül, képzettségüknek megfelelő fokon vagy szabadon választott munkát vállalhattak. A katonai menekültek közül eleinte a legénységi állományú egyének vállalhattak fizikai munkát, míg a tisztek — 1942-ig — szellemi munkát végezhettek. A katonákat és altiszteket a mozgósítás, a hadigazdálkodás okozta munkaerőhiány miatt egyenesen kötelezték különböző ipari, mezőgazdasági, valamint a közérdekű munkák elvégzésére. 1939. őszén a legénységi állományú egyénekből munkásosztagokat (századokat, zászlóaljakat) szerveztek, amelyek (magyar) katonai irányítás mellett tevékenykedtek. A menekültek zömmel a mezőgazdaságban, bányászatban, folyamszabályozásnál, a kisiparban — mérnöki és technikusi munkakörökben, szak- és segédmunkásként dolgoztak a második világháború idején. Azoknak a helyzete, akik az evakuáció során elhagyták Magyarország területét, nyilván nem volt könnyű, de a Magyarországon maradottaknak is számtalan, nehézséget, hétköznapi problémát kellett leküzdeniük, amíg a keleti és a nyugati frontokon harcoló bajtársaikkal együtt visszatérhettek felszabadított hazájukba. A lengyel menekültek munkára való alkalmazásának első kísérlete október közepén történt. A tállyai polgári menekült táborból 30 fő Győrbe került munkavégzésre.

1 A menekültek, mint munkaerők hamar felkeltették a vállalkozók, később a mezőgazdák érdeklődését. Egyes birtokosok a katonai parancsnokságokhoz fordultak avégből, hogy az őszi mezőgazdasági munkára lengyel menekültekből alakítandó munkáscsapatokat bocsássanak rendelkezésükre. A Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium közös megállapodása értelmében a gazdasági munkaerők iránti kereslet és kínálat kielégítésének irányítása, koordinálása a Földművelésügyi Minisztérium 1 OL B. M. 1939-1940-IX-15-4024. 1939. okt. 18.