Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai.

nem tehető fel — ismerve közlési módszerét és Tuboly iránti barátságát —, hogy barátjának a nevét (ha annak az elmélete lett volna) következetesen elhallgassa. Marad annak a feltételezése, hogy a Szent László hagyományt maguktól a göcseji kisnemesektől merítette, bizonyára nem a reformátusoktól, hanem a katolikus kisebbségtől, mely éppen Petrikeresztúron és környékén (is) élt. Talán egy ősi, esetleg történeti alappal bíró hagyományról van itt szó? Ezt tisztázandó 1972 nyarán alapos kutatást végeztem Petrikeresztúron és környékén, elsősorban az egykori kisnemesek utódai körében. Azonban semmi ilyes hagyományra nem bukkantam. Bár Horváth feltételezett gyűjtése óta jó másfél évszázad tellett el, és ez alatt az idő alatt számos körülmény kedvezett egy régi hagyomány eltűnésének, azt mégsem tarthatjuk valószínűnek, hogy nyomtalanul eltűnt volna egy ilyen (feltételezetten gyökeres és széleskörű) hagyomány — ha tényleg élt még a múlt század elején ... A legvalószínűbb feltevés az, hogy valamelyik petrikeresztúri kisnemesi családtól hallott arról, hogy őseiket még László király nemesítette meg; ezt az adatot aztán Szent Lászlóra vonatkoztatta és az egész göcseji kisnemességre kiterjesztette.5 A jelek szerint tehát semmi történeti alapja sincs Szent László és a göcseji kisnemesség csak Horváthnál meglévő kapcsolatának. Hogy egy ilyen — esetünkben „Szent László nemesei" — tudat hogyan alakul ki és válik szinte kultusszá (nem a helyi földművelő nép, hanem az idekerült nemesek körében), arra jellemző Horváth leányának, Kazinczy Klárának Tuboly László névnapjára írt verse, melyben a költőnő — többek között — arról ír, hogy: "... Szent László ... É' Derék Királynak tegyünk egy térd hajtást: Én őtet különben is nagyon tisztelem S

1 minthogy most Götsejben vagyon lakó helem, Nemessei között pusztai lakásom, Hónyi kötelesség tisztelet adásom: És ezt megkívánni van is méltó jussa, Mert ő á' mi Szentünk, Götsej' Patrónusa. . ,"

26 Horváth érdeklődése Göcsejben — a népdalokon kívül — elsősorban a riyelvjárásra terjedt ki, egyéb adatait ehhez kapcsolódóan rögzíti. Már Kazinczyhoz intézett első (1814. április 8-i) levelében a göcseji nyelvjárást — Révai Miklós nyomán — élő nyelv-archívumnak tekintette. „Götsej. .. mondta Révay, hogy az Vivum Linguae Archívum".

27 Ez a kitétel később is, rendszeresen előfordul nála. Révai ezt a jellemzést nem kizárólag a göcseji népnyelvre, hanem 25 Ez esetben vagy adatközlője, vagy maga Horváth vonatkoztatta azt Szent Lászlóra. — Későbbi átírásban fennmaradt IV. László királytól egy 1275. évi oklevél, melyben (petri)'keres2túri várjobbágyokat nemesít meg. (Zalai Oklevéltár I. 78.) A vonatkozó kitétel ilyen áttételes eredetének a lehetőségére dr. Németh Károly petrikeresztúri plébános hívta fel a figyelmiemet. Szívességéért fogadja köszönetemet! 26 Kaz. Lev. XI. 468. 27 Kaz. Lev. XI. 324.