Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos: Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás.

A 16 oldalas kis írás címe: Áz Üstökös Tsillag befolyása a Madár Tarto­mány ég-hajlatába, midőn a Szárnyas Nép magának Elöljárókat vúlaszta. Július 5. és több napján 1819." 24 Nem lehet vitás, hogy a zalai tisztújításról írta. Egyrészt világosan megje­lölte a tisztújító közgyűlés napját, a jegyzőkönyv adataival egyezően, másrészt a III. dialógusban világosan utal a hat osztály (járás) szavazatait beszedő három bizottságra, és arra a vitára, ami a főispáni helytartó és a rendek között egyes tisztségeknek főispáni kinevezése ügyében zajlott. Az írásmű 10 dialógusból áll. De nem mindegyik párbeszéd. Némelyik jele­netben több szereplő is van. Nem dráma, nem irodalmi értékű mű, csak laza képsor, mely a választás során történt megvesztegetésekről és egyéb visszaélé­sekről rántja le a leplet. Az üstökös csillag alatt, mely a tisztújítást befolyásolta, a személyenkénti szavazást elrendelő királyi parancsot érti, de az üstökös emlegetésére 1819. jú­nius 26-ra várt üstökössel kapcsolatos országos pánik szolgált alapul, és nem tudja megállni, és az V. dialógusban elmondja azt is, amit az üstökös csillagok­ról tud, cáfolja, hogy azoknak valami befolyása lenne a földi eseményekre, vagy akár a föld világűrbéli pályájára is. Nincs kizárva, hogy ezt az említett királyi rendeletre is érti. Jellemző az egésznek a kezdete, a griff és sas párbeszéde. Egészen világos, hogy a „sas" gr. Amadé Antal főispáni helytartó, aki nem akarta megkockáztatni a tisztújítást, míg saját jelöltjét nem ültetheti az alispá­ni székbe. A griff természetesen a leköszönő alispán, Szegedy Ferenc, akit 1815 végén tényleg lelkesen, a főispán jelöltjével szemben választottak meg. A „karvaly" kiléte nem egészen világos. A IV. dialógusból kitűnik, hogy korábban is alispán volt. „Megint te akarsz elöljárónk lenni?" Vagyonos úr kel­lett legyen, mert jelentékeny anyagi áldozatokat hozott a saját jelöltje érdeké­ben: „megeresztek néhány jó bor-ízű patakot, mellybül annyit ihattok, a meny­nyi tetszik." A főispáni helytartó őt akarta alispánnak, addig nem akart tiszt­újítást, míg az ellene emelt vád alól fel nem mentik." Mindez arra mutatna, hogy Sümeghy Józsefről van szó, aki 1815-ig első alispán volt, és akit akkor Amadé újbóli megválasztásra első helyen jelölt, de megbukott. És tény az, hogy 1818-ban a botfai, csatári és pölöskei adózók bizonyos okleveleiket rajta keres­ték. Sümeghy tagadta, hogy ezeket az okleveleket akár látta volna is, így a ké­relmező jobbágyokat perre utasították, de a megyei közgyűlés mindjárt ki is rendelte támogatásukra pártfogó, ügyvédül a megyei tiszti alügyészt. 25 Ez a per 1819. júliusára még el nem dőlhetett. Az I. dialógus szerint Amadé „sas" még meg is fenyegette a távozó alispánt, kegyvesztett lesz a császárnál, ha így kikényszeríti az alkalmatlan időben bekö­vetkező tisztújítást. Végül érveinek mégis engedni kényszerült, és a tisztújítást elrendelte. A II. dialógusban Amadé egy „Szárnyas kéz"-zel vitatkozik a tisztújítás módja felől. Nem tudjuk, ez utóbbi ki lehet. 24 M. Tud. Akadémia kézirattára. Régi és újabb magyar írók (RŰÍ) 4° 65/a. Másolata ZmL. 5820. sz. letét. s ZmL. Kjkv. 1818. 276. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom