Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos: Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás.

közügyekben kevésbé járatos bocskoros nemességet szóhoz juttatták. Minthogy pedig majdnem minden megyében ez a bocskoros nemesség jelentette a nemesség túlnyomó többségét, a kancellária azt remélte, hogy a bocskoros nemesség szavazatait olcsón megvásárolva tudja érvényesíteni akaratát az ellenállásra hajlamos birtokos nemességgel szemben. Erre a rendeletre különböző megyék különbözőképpen reagáltak. Vas és Somogy megye egyszerűen tudomásul vette a rendeletet, és valóban mindkét megye csak 1824-ben választott új tisztikart,

8 bár Somogyban a legutóbbi tisztújítás 1817-ben volt,

9 tehát az új tisztikar választására a törvényben előírt határidő már rég letelt. Baranyában egészen 1825-ig nem tartottak tisztújítást.

10 Fejér megyében a főispán rábírta a megyegyűlést, új választás nélkül hagyják meg hivatalában az addigi tisztikart. Ott csak 1828-ban tartottak általános tisztújítást.

11 Még jobban sikerült elhúzni az általános tisztújítást Békés megyében, ahol nagyon csekélyszámú volt a nemesség, és úgy látszik nem remélték, hogy pénzzel és borral elegendő számú kisnemesi vonultathatnak fel. Ott csak 1832-ben tartottak általános tisztújítást.

12 Akkorra pedig az 1819. évi kancelláriai rendeletet számos pontban enyhítették.

13 Más megyék úgy látszik az ellenkező végletet választották, és egyáltalában nem alkalmazták az 1819. évi rendeletet, mert a Helytartótanács 1821. évi újabb rendelete azt panaszolta, hogy egyes megyék az 1819. évi rendelet ellenére közfelkiáltással választanak. Hangsúlyozta, a főispán köteles az 1819. évi rendeletet betartatni, és ha erre a megye rendjei nem hajlandók, a főispán tisztújítás mellőzésével ideiglenesen maga nevezzen ki tisztviselőket.

14 Vas megye közgyűlése csak ekkor foglalkozott érdemben a kérdéssel, és ha a választást nem is látta sürgősnek, az új rend szerinti választást statútumban szabályozta.

15 Ezt a rendelkezését később többször is módosította. Zala megye komolyan vette a rendeletet, valószínűleg főleg azért, mert az addigi első alispán, Szegedy Ferenc nem volt hajlandó tovább is tisztségében megmaradni. Az 1819. április 19-i kisgyülésen kihirdették a királyi rendeletet, elrendelték a szavazásra jogosult nemesek újbóli, teljes összeírását, amit a járási fő és alszolgabíráknak május l-re be kellett fejezni. Érdemben megtárgyalták a rendeletet a május 17-i közgyűlésen, észrevették annak célzatát és tiltakoztak ellene. Felterjesztést is intéztek az uralkodóhoz, melyben kifejtették, hogy a szavazás módjának meghatározása az országgyűlésre tartozik. Az 1811. * Somogy megyei Levéltár. Megyei közgyűlési jegyzőkönyv 1819. június 2. (285. 1.), 1824. máj. 3. (242—3. 1.), Vas megyei Levéltár (az alábbiakban VamL) közgyűlési jegyzőkönyv 1824. évi jegyzőkönyve hiányzik, de az 1823-ig hivatalban volt, és 1825-ben működő tisztikar személyi különbségeiből kétségtelenül megállapítható, ez évben általános tisztújítás volt. !l Somogy megyei Lt. Közgy. jkv. 1817. okt. 8. 662. 1. 1(1 Baranya megyei Levéltár Megyei közgy. jkv. 1815—1825 nincs választás. 11 Fejér megye Levéltára Megyei közgy. jkv. 1822. júl. 8., 1828. aug. 11. Móra Magda szíves közlése. 12 Békés megyei Levéltár. Megyei közgy. jkv. 1832. okt. 24. 1535—6. sz. 13 Fejér megyei Lt. Megyei közgy. jkv. 1827. 2212. sz. Móra Magda szíves közlése. 14 Helytartótanács 771/1821. sz. rendelete. Baranya megyei Lt. közgy. jkv. 1821. 294. sz., Fejér megyei Lt. 1821. febr. 19. 151. sz. Móra Magda szíves közlése, VamL. Közgy. jkv. 1821. 930. sz. '•'VamL. Megyei közgyűlési iratok 1822. 1885. sz.