Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.

munkájukban, tevékenységükben, politikai küzdelmükben magukévá is tették, A nemzeti bizottságokkal kapcsolatos kommunista politika — áprilisi változása, azaz a szakszervezeti és üzemi bizottságok felé való irányvétel — együtt jelentkezett azokkal a feladatokkal, amelyeket az országos helyzethez viszonyítva ütemkéséssel kellett Kanizsán megvalósítani. Ezt a sajátos helyzetet az idézte elő, hogy Nagykanizsa és vidéke felszabadulása az ország teljes felszabadulásának időpontjával egybeesett. Kanizsán a népi szervek történelmi feladatuk végrehajtásához akkor láttak hozzá, amikor az ország korábban felszabadított részében már egy sor feladatot megoldottak, a demokratikus államiság megteremtődött. A kanizsai nemzeti bizottság tevékenységét, forradalmi tetteinek megvalósítását lényegében nem zavarta az ia támadás sem, amit Miklós Béla kormánya már februárban megindított a nemzeti bizottságok ellen, de az a vita sem éreztette hatását, amely központilag a pártokon belül és köztük folyt a nemzeti bizottságok sorsával, feladatával kapcsolatban. Kanizsán a közigazgatás megteremtéséért, konszolidációjáért, a rendőrség talpraállításáért, a szakszervezetekért és az üzemi bizottságokért, a romeltakarításért, a rémhírterjesztés ellen és a fasiszta maradványok elszigeteléséért vívott harc időben ismét egybeesett a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos kommunista politika újabb változásával, amely júliusban a reakció újszerű támadása elleni, valamint az ország újjáépítéséért vívott harcban újból nagyobb súlyt helyezett országosan a nemzeti bizottságokra.

132 így a kanizsai nemzeti bizottság 45 nyarán a már kiéleződött osztályharc közepette az FKGP reakciósaival folytatott egyre több belső vitában — megőrizte baloldali magatartását és lényegében megtorpanás nélkül folytatta harcát a reakció támadása ellen, az ország, szűkebb értelemben a város újjáépítéséért ,A feladatok halmozottabban, gyorsabb egymásutánban jelentkeztek a nagykanizsai nemzeti bizottság előtt, így tevékenységében — a 1030 1945. M.E. sz. rendelet megjelenése, a közigazgatás országos kiépülése után — sem állt be szünet, nem vesztette el a lába alól a talajt, mint több nemzeti bizottság az országban,

133 s mire a „hogyan tovább" kérdése felmerült volna Kanizsán is, -a nemzeti bizottságok összefogására augusztusban megalakult az Országos Nemzeti Bizottság. A kanizsai nemzeti bizottság ekkor „ . . . örömmel járul hozzá az Országos Nemzeti Bizottság felállításához, amely képviselni fogja az MNFF-be tömörült pártok egységes állásfoglalását a nyilvánosság felé is, továbbá mert útmutatást nyújt a helyi nemzeti bizottságok fontos munkájához." A kanizsai nemzeti bizottság az ONB megalakulásának olyan nagy fontosságot tulajdonított, hogy annak alakuló ülésére a bizottság a nemzetgyűlési képviselőket küldte el.

134 132 A pártok állásfoglalását a nemzeti bizottságok szerepével kapcsolatos elképzeléseiket, valamint hatáskörök korlátozására irányuló kísérleteket. Bővebben lásd: Rákosi—Szabó és dr. Csizmadia 136—142. 1. 133 Az országban több nemzeti bizottság a rendelet megjelenése után nehezen tudott az új lehetőségükkel, előttük álló feladatokkal megbirkózni. Csizmadia 148—152. 1. 134 NB. jkv. 26/augusztus 31.