Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért.

béres jellegű földjeik nem lehetnek, mert az úrbéri teleknek — általában — más határban nem lehetnek tartozékai. De az egerszegiek a különálló pusztá­kon úrbéri jogon nem is legeltethettek, ott úrbéri legelőjárandóságot sem kap­hatnak. Az uradalmi ügyvéd érvelése szerint Dobragaszt a Zala bal partjára esik. már pedig a környéken a helységek határa a Zala folyó. Különben is egy másik helység — Kaszaháza — választja el Egerszegtől Dobragasztot. Egy 1371. évi határlevél is bizonyítja, hogy Dobragaszt külön helység volt, és nem Eger­szeghez tartozott. A városiak egy 1778. évi perben is elismerték, hogy Dobra­gaszt az uradalom különálló pusztája, a perben hozott úriszéki ítéletből ez világosan kitűnik. Egy 1788. évi összeírás is külön pusztaként említi Dobragasz­tot és Gógánt. Szabad Csács viszont Dobragaszthoz tartozik, így az sem az egerszegi határ része. A városi ügyvéd szerint a legelőelkülönítés szempont­jából nem érdekes, hogy a Mária Terézia-féle urbárium behozatala előtt mi volt, tehát az 1371. évi oklevél nem döntő. A Zala sem mindenütt határ a kör­nyéken, például Pakod határa is a Zala folyó két oldalán fekszik. Kaszaháza határa sem választja el Dobragasztot az egerszegi határ többi részétől, csak célszerűségi okokból használják az egerszegiek a Kaszaházán át vezető rövidebb utat. Az 1778. évi perben — amelyben különben nem a puszták kérdését vitat­ták meg — csak a püspök befolyása alatt álló úriszék beszélt ítéletében pusz­táról, a vármegyei törvényszék és a helytartótanács ,,fordulat"-ként említette, tehát az egerszegi határ részének tekintette Dobragasztot. 1788. évi összeírás azért nem mérvadó, mert az az uradalom egyoldalú bemondása alapján ké­szült. A városi ügyvéd azután — főleg Biró Márton veszprémi püspöknek a ságodiakkal folytatott határperben tett kijelentéseire támaszkodva — hossza­san bizonyította, hogy Dobragaszt Egerszeghez tartozott, és csak ,, . . . a tegnapi püspöknek Szily Jánosnak önegycdüli bár felszentelt fejéből eredett találmá­nya" volt Dobragaszt praediumi mivolta. Dobragaszt északi részén a városiak­nak szántföldjei, délkeleti részén rétjei voltak, a fordulat középső részén erdő terült el, amit a városiak korlátlanul használhattak az imbárium behozatala előtt, legeltettek és faiztak ott. 14 Az uradalom érvei sorában a húsvéti határ­járás szokását is felhozta. 15 A húsvéti határjáráskor csak a város déli határát járták végig. Az urada­lom szerint ez azért történt így, mert északon a Zala folyó a határ, itt a határ­vonal annyira nyilvánvaló, hogy egyik szomszéd helység felöl sem fenyegetett a foglalás veszélye. Az uradalmi ügyvéd szerint a határjárás eredete arra vezet­hető vissza, hogy az egerszegi lakosok az egerszegi határra szorgalmatosan gondot viselni tartoztak — amint ezt az 1703, évi szerződés is kimondja —, mert a földesúrnak akkor nem volt tisztje a városban. A dobragaszti határt nem járták be, mert az nem tartozott Egerszeghez, arra nem is vigyáztak, amit az is bizonyít, hogy a ságodiak foglalásokat tudtak ott szerezni. A városi ügyvéd az uradalom érvelését nem fogadta el, a húsvéti határjárás eredete a « Uo. 3—4, 15—23. 15 Régi egerszegi szokás volt, hogy nagyszombat éjjelén a városi férfiak puskákkal végigjárták a határt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom