Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Simonffy Emil: Zalaegerszeg harca a legelőért.

béres jellegű földjeik nem lehetnek, mert az úrbéri teleknek — általában — más határban nem lehetnek tartozékai. De az egerszegiek a különálló pusztákon úrbéri jogon nem is legeltethettek, ott úrbéri legelőjárandóságot sem kaphatnak. Az uradalmi ügyvéd érvelése szerint Dobragaszt a Zala bal partjára esik. már pedig a környéken a helységek határa a Zala folyó. Különben is egy másik helység — Kaszaháza — választja el Egerszegtől Dobragasztot. Egy 1371. évi határlevél is bizonyítja, hogy Dobragaszt külön helység volt, és nem Egerszeghez tartozott. A városiak egy 1778. évi perben is elismerték, hogy Dobragaszt az uradalom különálló pusztája, a perben hozott úriszéki ítéletből ez világosan kitűnik. Egy 1788. évi összeírás is külön pusztaként említi Dobragasztot és Gógánt. Szabad Csács viszont Dobragaszthoz tartozik, így az sem az egerszegi határ része. A városi ügyvéd szerint a legelőelkülönítés szempontjából nem érdekes, hogy a Mária Terézia-féle urbárium behozatala előtt mi volt, tehát az 1371. évi oklevél nem döntő. A Zala sem mindenütt határ a környéken, például Pakod határa is a Zala folyó két oldalán fekszik. Kaszaháza határa sem választja el Dobragasztot az egerszegi határ többi részétől, csak célszerűségi okokból használják az egerszegiek a Kaszaházán át vezető rövidebb utat. Az 1778. évi perben — amelyben különben nem a puszták kérdését vitatták meg — csak a püspök befolyása alatt álló úriszék beszélt ítéletében pusztáról, a vármegyei törvényszék és a helytartótanács ,,fordulat"-ként említette, tehát az egerszegi határ részének tekintette Dobragasztot. 1788. évi összeírás azért nem mérvadó, mert az az uradalom egyoldalú bemondása alapján készült. A városi ügyvéd azután — főleg Biró Márton veszprémi püspöknek a ságodiakkal folytatott határperben tett kijelentéseire támaszkodva — hosszasan bizonyította, hogy Dobragaszt Egerszeghez tartozott, és csak ,, . . . a tegnapi püspöknek Szily Jánosnak önegycdüli bár felszentelt fejéből eredett találmánya" volt Dobragaszt praediumi mivolta. Dobragaszt északi részén a városiaknak szántföldjei, délkeleti részén rétjei voltak, a fordulat középső részén erdő terült el, amit a városiak korlátlanul használhattak az imbárium behozatala előtt, legeltettek és faiztak ott.

14 Az uradalom érvei sorában a húsvéti határjárás szokását is felhozta.

15 A húsvéti határjáráskor csak a város déli határát járták végig. Az uradalom szerint ez azért történt így, mert északon a Zala folyó a határ, itt a határvonal annyira nyilvánvaló, hogy egyik szomszéd helység felöl sem fenyegetett a foglalás veszélye. Az uradalmi ügyvéd szerint a határjárás eredete arra vezethető vissza, hogy az egerszegi lakosok az egerszegi határra szorgalmatosan gondot viselni tartoztak — amint ezt az 1703, évi szerződés is kimondja —, mert a földesúrnak akkor nem volt tisztje a városban. A dobragaszti határt nem járták be, mert az nem tartozott Egerszeghez, arra nem is vigyáztak, amit az is bizonyít, hogy a ságodiak foglalásokat tudtak ott szerezni. A városi ügyvéd az uradalom érvelését nem fogadta el, a húsvéti határjárás eredete a « Uo. 3—4, 15—23. 15 Régi egerszegi szokás volt, hogy nagyszombat éjjelén a városi férfiak puskákkal végigjárták a határt.