Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai.
Már Gönczi Ferenc rámutatott arra, hogy a göcseji nyelvjárás sajátos voltára először Pálóczi Horváth Ádám, „ki szógyűjtéssel is foglalkozott'' hívta fel a figyelmet. Gönczi azonban rossz véleménnyel volt Horváthról, mint göcseji nyelvjárás gyűjtőről. Véleménye igazolásául közli annak a — göcseji nyelvjárás szemléltetésére írt, valóban rossz — versének a részletét, melyben ,,a nyelv is rosszul van bemutatva". 5 Mást nem is említ róla Gönczi. Kérdés azonban, hogy ezzel a műverssel kimerült-e Horváth göcseji nyelvjáráskutató tevékenysége, elég-e csupán az említett vers Horváth ezirányú működésének a megítéléséhez, — végső soron, hogy Gönczi sommázott negatív véleménye helytálló-e? Horváth műveinek vizsgálata során ezekre a kérdésekre kísérelek meg választ adni. Hogy a közel egy évtizedes göcseji magány mit jelentett Horváth számára, — erre a kérdésre levelei és munkái adnak feletetet. Szűk baráti körben, kis irodalmi csoportját, a Göcseji Helikont szervezve, jó könyvtárral rendelkezve, nevelt leánya •— későbbi felesége — Kazinczy Klára jóvoltából a gazdálkodás gondjaitól mentesítve; szerényen, visszavonultan, de kultúráltan élve, itteni éveit az irodalom és a tudomány művelésére szentelhette. Horváth emberi értékére vall, hogy a nehéz körülmények között is megtalálta önmagát, és tudott maradandót alkotni. Ezt bizonyítják Petrikeresztúron írt művei is. G 5 Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. (Kaposvár, 1914.), 487. — Röv.: Gönczi: Göcsej. 8 Horváth Ádám felsorolt műveinél két évszám esetén az első a kézirat keletkezésének, a második a kiadásának az évét jelzi. Bartha Dénes — Kiss József szerk.: ötödfélszáz Énekek. (Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. — Kritikai kiadás, jegyzetekkel.) — Bp. 1953. — Röv.: ö. É. — Horváth életművének kéziratát 1813-ban zárta le. •— Vonatkozó többi műve: Magyar országnak belső ismerete... az oskolák számára. (1814. — Veszprém, 1817.). Az ország társadalmi szervezetét és közigazgatását ismertető tájékoztatás. Magyar Árion. — Versgyűjtemény (kivonat az ötödfélszáz Énekekből), jegyzetekkel. (1814.) — OSzK., Oct. Hung. 587. — Jegyzeteit az Ö. É. szöveg jegyzetei (737—878) — nem teljesen betűhív formában — tartalmazzák. Innét idézem. — Röv.: M. Á. (Ö. É.) A Magyar, Magóg pátriárkhátul fogva I. István királyig. — őstörténeti mű (1815. — Pest, 1817.) — Röv.: Magóg. Ezernyolcszáztizenkilenc Magyar Példa-beszédek, ... közmondások. — Közmondás és szólásgyűjtemény. A végső változatot 1819-ben zárta le. — MTA Kézirattára, RÜI. 8-r. 47. — Röv.: M. Köam. Az Üstökös Tsillag be-folyása a Madár Tartomány ég-hajlattyába... Itt allegorikus formában tárgyalja az 1819. július 5. utáni Zala megyei tisztűjítás visszásságait. (1819 nyarán írta.) — MTA Kézirattára. RŰÍ. 4-r. 65. Közzéteszi ugyané kötetben Degré Alajos. 1818—1819-ben írhatta „A Magyar Nyelv Dialectusairól" szóló díjnyertes akadémiai pályamunkáját, mely csak halála után jelent meg. — In: Horvát István: Jutalom feleletek a magyar nyelvről... (Pest, 1821.), I. 1—78. — Röv.: A m. nyelv. Horváth Ádám műveit részletesen felsorolja Hegyi Ferenc: Pálóczi Horváth Ádám (Debrecen, 1939.), 97—100.
