Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos: Pálóczi Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás.

VERÉB: Meg tselekesszük. KARVAL: Most ki-ki ura legyen szavának (elmegy). FETSKE: Kevésbé alkudtatok Atyafiak! Hiszen ez az asztag, mellyel neki a fejeben adtak, ezer forintokat ér. Én tudom, de nekem nem volt szabad szólnom ellene, mert az én nyelvemnek más parantsol. Meg marad neki több felénél. PÓKA: Ö úgy szokott, neki mindig nyerni keli. De mit gondolunk mink azzal? Ezen első esetben elég nyereség az nekünk, amit most ígért. Eddig az sem volt. Máskor majd mink is okosabban alkudjunk; minden tisztújításkor szerezhetünk egy-két hétre valót. Ezután ingyen senkire se voksoljunk. FETSKE: Az is, de legnagyobb haszon az. hogy ha uralkodni vagy igazságtalankodni akar rajtatok az előljáró, szemére lobbantjátok neki, hogy motskos vásárlással vette tőletek a tisztséget. PÖKA: Ür Isten! Tudja ezt a Sas? S mit mond reá, ha tudja, hiszen neki van módja benne, hogy ki hagyja Czinedkét a fényes fejérek közül, s akkor mink legalább egy nap ingyen eszünk—iszunk, és kárba vesz a nagy asztag. FETSKE: Azt már a Sas nem tselekszi, tudok annyit benne, de kevés veszteség is lenne az a Czinedkének. Elég van neki, hadd jusson belőle másnak is. A kóttsag tollakat sokszor a szegényebb is drágán veszi meg, ha maga fekete vagy tarka. PÓKA: De ha nem arra való. mit nyer vele? Ha kitűnik a szajkó a páva tollak alul, elveszti az azokra tett költséget, el hullatja a maga tollait is, és a mellett a tollatlan vagy gyakorlatlan Daru nem repülhet elől. FETSKE: Próbáld hát! Tedd ollyanni, ollyanná lesz; ha bár fáczánként pagát ult.

;mót nem tud is tsinálni. A bakonyi szajkóbul teremthetsz papagályt, tsak mesd fel a nyelvét; a költséget pedig könnyű lesz a tisztben vissza nyerni. A mi levegő tartományunkban valamennyi nemzetség nagyon megtollasodott mind huzamosan viselt Nagy tiszteket. Azzal emelkedett fel régen a Holló egész a Nap sölle székéig, a fias Griffet mi más tollasította ugy meg, hogy mindnyájunknak árnyékot vet szárnyaival? A Fetskék, ha egyszer a hajnalt megközelétvén, megbársonyoztatták tollaikat, hány derék sasokat költhettek ki? S hagytak nekik arany szárnyakat. Mert nagy tiszteket viseltek, nem veszteséges hát a tisztre tett költség, hanem uzsorára adott pénz, melly minden nap tojik, habár néha veszedelemre van is kitéve.