Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.

vízi v. bölönbikának a magyarok, igen régi neve Ëaksa." (152.1.) Névadási rendszerünk ismeretében tudjuk, hogy a település egykori tulajdonosáról, egy Baksa nevű személyről kapta a helység a nevet. A fenti példák arra intenek, hogy csínján kell bánnunk a névmagyarázatokkal. Nagy körültekintéssel kell összegyűjtenünk a név régi előfordulási adatait és kellő hangtörténeti ismeretekkel megállapítani a fejlődés menetét a régi alakokon át a mai névformáig. Komplikálja a nehézségeket az, hogy számos helynév valamely idegen nyelvből származik, amely nyelvnek nem azonosak a hangtörténeti törvényszerűségei a magyar nyelvével. Számos esetben a hangtani vizsgálódások mellé segítségül kell hívni más tudományágak (régészet, paleográfia, történelem stb.) kutatásainak eredményeit is. Az alábbiakban néhány példával szeretném szemléltetni a névmagyarázatok kényes voltát, munkaigényességét, azzal a céllal, hogy az érdeklődők lássák az egyes helynevek körüli külön problémákat, s egyúttal e néhány településnév magyarázatával a település múltjára is fényt vessek. Kanizsa Kanizsa nevének a zalai köztudatban levő eredetmagyarázata körül nincs minden rendben. Babarits Lajos könyvéből (Nagykanizsa. Bp. 1929. ma is sokan olvassák, hogy a Kanizsa név a latin canis=„kutya" szóból származik. Barbarits szerint a Canissa név „eredeti elnevezése" annak a településnek, amelyet a kelta cimberek alapítottak és Corrhudunum-nak. neveztek a maguk nyelvén. Ez a kelta szó pedig szerinte annyit jelent, mint „ebhely". Nyilván azért nevezték el Octavianus idejében a mocsár közepébe épített várat Canissanak, mert ennek „parlagi latinsággal nőstény kutya, szuka" jelentése van. Az elnevezésnek az indítéka pedig az, hogy a település körül elterülő nádrengetegben „roppant nagy számban" tanyáztak a kutyára emlékeztető nádi farkasok. Azután a negyedik században lerombolt várat az avarok építik újjá, s „kháni székhellyé, kenézséggé" tették. A VIII. század utolsó éveiben az avarokat leigázó Nagy Károly az akkor Velika-Knyáz(í) néven ismert Canissát is leromboltatta. Majd a szlávok építették fel újra a várat, amelyet a IX. században frank királyok ajándékozgatták többnyire szláv kegyeltjeiknek, — Eddig Barbarits gondolatmenete (1—2. 1.). Barbarits e névmagyarázatával egyidőben látott napvilágot és lett egyre szélesebb körökben ismertté korának egyik legnagyobb nyelvésze, Melich János nagy tudással írt névtani könyve: A honfoglaláskori Magyarország (Bp. 1925—1929). Ebben elég részletesen foglalkozik a Kanizsa név eredetével is (130—4, 390—1. lapokon). Megállapításai lényegében ma is elfogadottak, s az alábbiakban némi kiegészítésekkel szeretném ismertetni, részletesebben foglalkozva a zalai város neve körüli problémákkal. Kanizsa nevű település ugyanis több is van az ország történelmi területén (pl. Magyarkanizsa, Törökkanizsa).