Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Müller Robert:A tófeji kemence.
2. Földkemencék. A legáltalánosabban elterjedt magyarországi típus. Domboldalba mélyített, esetleg épített falu kemence. Mellső nyitott részét kőből építik. Teteje nyitott, minden égetésnél lesározzák. Elöl egy tüzelőlyuk van rajta, ezen keresztül táplálják a tüzet. Külföldről is szép számmal ismerjük analógiáit. 26 Különböző változatait két alcsoportba sorolhatjuk. áa* (14. kép c—d). Népi hagyományból ismerjük. Ugodon a XX. század elején még üzemeltek ilyen kemencék. A földbe ásott gödörnek nincs épített fala. A mészkövet a föld felszínére rakják boltozva. A gödörben égő tüzet az oldalán nyitott fűtőlyukon keresztül táplálják fával. A Bakonyban széles körben elterjedt típus lehetett. A régészeti anyagból talán a sárospataki r. k. templom mellett feltárt III. sz. kemence sorolható ide. 3 m átmérőjű, 1,6 m mély, erősen átégett falu gödör, az átégés 60 cm széles sávban övezi a gödör peremét. A követ itt is a gödör peremére boltozták. A szájnyílást sajnos nem sikerült megtalálni. Vagy a gödör peremén hagytak egy nyílást e célból, — mint ahogy azt az ásató is feltételezi 27 — vagy pedig mélyebben volt, és éppen a szájnyílást és az előtte levő tüzelőgödröt bolygatták meg a II. sz. kemence építésekor. Kora bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a II. sz. kemencénél korábbi, Gömöri J. szerint XIII—XIV. századi. Csak lehetőségként említjük, hogy esetleg a cselei kemence, — amely a sárospataki III. sz.-hoz hasonlóan korai — ebbe a típusba is tartozhatott, ha a tüzelőnyílást a földfelszínen képezték ki. A 2a típus kiszorulása gazdaságtalan üzemelésének, és az egy alkalommal kiégethető mészkő viszonylag kisebb mennyiségének tudható be. Tudomásunk szerint ma már sehol az országban nem használják. 2b. (14. kép e—f). Az előbbi fejlettebb változata. A követ nem a gödör peremére boltozzák, hanem a tüzelőnyílással egyvonalban vagy az alatt egy Padka fut körbe. Itt kezdik a mészkövet felrakni. A tüzelőtér nem hengeres- vagy hordó-, hanem tányér alakú. Kialakulása a nagyobb igényű mészfelhasználással lehetett kapcsolatos. A gödrök méretei megnövekednek, és ezzel együtt nő az egyszerre kiégethető kő mennyisége is. Kivételt talán csak az Árpád-kori cselei kemence képez. Nemcsak a méretei kicsik, eltérést mutat annyiban is, hogy a fala és a padkája kőből épített. A sárospataki I. sz. kemence már 4,6 m átmérőjű. A gödör alja a kemence szájától 2 m, a 30—40 cm széles padka 60—70 cm-rel a száj alatt fut körbe. Kora a kemence betöltésében talált kerámiatöredékek és pénz alapján XIII—XIV. század. 28 Az ugyanott feltárt XVI—XVII. századi II. sz. kemence még nagyobb (átm. : 5,6 m, mélysége a szájtól kb. 3,3 m). 29 Ezt a típust ismerjük a legjobban. A Bükk hegység mészégető falvaiban ma is általánosan használt. Bakó F. kimerítő alaposságú tanulmányban dolgozta fel a vele kapcsolatos technikát. 30 A sárospatakiaktól annyiban térnek el a 26 Pl. Krünitz, J. G.: ökonomisch-technologische Ijncyklopädie, oder allgemeines System der Staats-, Stadt-, Haus- und Landwirtschaft. Berlin, 1793. 675.; Moritz, W. i. m. 8. ún. Harz-i kemence. ^Gömöri J.: Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról. Hermann Ottó Múzeum Évkönyve IX. (1970) 118. és 13. kép. 28 Gömöri J. i. m. 115—116. és 117. 11. kép.; Ferenczy K.: A sárospataki r. k. templom feltárása és helyreállítása. Műemlékvédelem XVI. (1972) 154. 22. kép. 2<J Gömöri J. i. m. 118. és 13. kép. ' M Bakó F. i. m. 3-3
