Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
folyás, ami nemzeti bizottságban szintén a két munkáspárt pozícióit erősítette. A NPP a gyakorlatban szintén a munkáspártokat támogatta. A két munkáspárt, az NPP és a szakszervezetek harcos állásfoglalása tükröződik a nemzeti bizottság egész évi munkájában. Megjegyzendő, hogy az FKGP-nek a nemzeti bizottságba delegált tagjai sem támogatták mindig a szélsőségesen reakciós Fülöp-féle szárnyat. Fel kell azonban arra figyelni, hogy az FKGP megalakulása után fokozatosan igyekezett a nemzeti bizottságban levő egységet megzavarni — nem nagy sikerrel. Az FKGP megalakulásának körülményei is már vitát szültek. Erre utal az is, hogy -az FKGP a' nemzeti bizottság május 18-i ülésén jelentette a párt kanizsai szervezetének megalakulását. 1-' Ekkor a nemzeti bizottság határozatban kimondta, hogy mindaddig nem veszi tudomásul a kisgazda párt megalakulását, -amíg a párt alakuló ülésének jegyzőkönyvét be nem terjesztik. A nemzeti bizottság bizalmatlansága később indokoltnak bizonyult, ugyanis a párt alakulási jegyzőkönyve csak május 21-én kelt. 18 A párt mindjárt a megalakulásakor 6 nemzeti bizottsági tagságot követelt magának. A kérdést ekkor úgy oldotta meg a nemzeti bizottság, hogy felvette ugyan a tagokat, de a következő ülésre már átszervezte a bizottságot, így a „létszámfelettiek" kimaradtak. A következő vita a képviselő testület létszámára vonatkozó pártközi értekezlet javaslata felett pattant ki. Dr. Fülöp, az FKGP vezetője egyenlő arányszám megállapítását követelte. A baloldal melletti kiállást bizonyítja azonban az, hogy hosszas vita után 15:1 arányban elfogadták a nemzeti bizottsági tagok a pártközi értekezlet javaslatát. Az FKGP nemzeti bizottságban levő tagjai is a „vezér" ellen szavaztak. 129 Ezenkívül vitát váltott még ki/, hogy a választási hadjáratban a kisgazda párt lényegében szövetséget kötött a „fekete reakcióval". A nemzeti bizottság a kisgazda pártnak ezt a reakciós cselekedetét is — mint láttuk — elítélte. A nemzeti bizottság felismerte az osztályharc objektív feltételeinek változását, a reakció újszerű támadását. Ez egyrészt a konkrét kanizsai helyzetből adódott, másrészt a vezető politikusok segítsége, azokkal való rendszeres találkozás, konzultáció is közrejátszott. 130 Valószínű, hogy a kanizsai munkáspártok hamarosan megismerték a két munkáspárt Központi Összekötő Bizottságának azt a határozatát, amely 1945. április 20-án született — „hogy a reakció fő vonala a gazdasági káosz előidézése, abban reménykednek, hogy a demokratikus pártok nem tudják megoldani a gazdasági kérdéseket. A csata a gazdasági kérdések területén fog lezajlani" 131 — s ezt már a kezdeti !7 NB. jkv. 10/május 18. ! *NB. jkv. 11/május 25. B NB. jkv. 15y június 22. iü Nagykanizsán ez időben főleg kommunista és baloldali politikusok fordultak meg: akik pártnapot, népgyűlést tartottak, illetve pártközi értekezleteken vettek részt. Így Farkas Mihály áprilisban, Marosán György májusban, Nagy Imre és Marosán júniusban, Kádár János, Révai József augusztusban. Az SzDP arculatát a Marosán vezette vidéki titkárság irányvonala, amely az egység alapján állt — határozta meg. Vö.: Kéner Jolán: Tanulmányok 1970. 118—119. 1. "Rákosi, Szabó (74—99. oldal.).
