Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
A nemzeti bizottság június elsején utasította a járási gazdasági felügyelőt, hogy „A cséplőgépek karbahelyezése iránt most tegye meg a szükséges intézkedést". 66 Később két nemzeti bizottsági tagot — az MKP és az SZDP tagjaiból — küldött ki a bizottság, hogy a cséplőgépek üzemanyag-biztosítása végett haladéktalanul lépjen érintkezésbe az iparügyi kormánybiztossal. 67 Meglepő, hogy a nemzeti bizottság milyen nagy körültekintéssel és sokoldalúan foglalkozott a mezőgazdasági kérdésekkel — annál is inkább, mert a bizottság alapállását tekintve „városi" volt, tehát az ipari és a kereskedelmi kérdések közelebb álltak hozzá. Erre utal a nemzeti bizottság június 1-i jegyzőkönyve is, amelyben a „kevés kézierőre való tekintettel utasítja a rendőrkapitányt, hogy a kevésbé terhelt internáltakat kellő felügyelet mellett bocsássa a gazdaközönség részére, a sürgős mezőgazdasági munkák biztosítása végett". 68 A nemzeti bizottság úgy is segítette főleg az újgazdákat, hogy a seovjet parancsnokságtól kapott lovakat kiosztotta közöttük, másrészt a rendőrség állományában levőket a földművesek részére adatta el. A nemzeti bizottság tette szóvá azt is, hogy sok újgazdának nincs vetőmagja és utasította a polgármestert, hogy a termelési bizottság útján tegyen konkrét intézkedést az újgazdák megsegítése érdekében. 69 A termésbetakarításra, illetve a szüretre való előkészületeket szolgálta a nemzeti bizottságnak az az intézkedése, hogy az elhurcolt hordók felkutatására és a károsítottak, továbbá az új földhöz jutottak közötti kiosztásra 12 tagú bizottságot alakított. 70 A hordóbiztosítás, illetve a bortárolás kérdése még többször is szerepelt a nemzeti bizottság napirendjén, sőt a Boda-féle borpincészet igénybevételével kapcsolatban a nemzeti bizottság leszögezte, hogy az igénybevételt csak úgy támogatj'a, ha a gazdák termelőszövetkezetet hoznak létre. Ez alatt azonban fogyasztási és elosztási szövetkezetet értettek. 71 4. A közellátási nehézségek és a nemzeti bizottság intézkedései A közellátás biztosítása, a felszabadulás utáni első időben — akárcsak az egész országban — komoly gondot okozott. A város lakói többségükben keresi kedők, iparosok és munkások voltak, akik nem rendelkeztek élelmiszertartalékokkal. A város „éléskamrája", Kiskanizsa is kiürült, mert a hosszú ideig itt tartózkodó német hadsereg a készletek jelentős részét felemésztette. A lakosság ellátásának biztosítása a nemzeti bizottságtól egy sor határozott intézkedést követelt meg. A nemzeti bizottság tudatában is volt ennek, A pontos helyzetismeret érdekében megkövetelte a polgármestertől, hogy 'a közellátást szolgáló készletekről esetről esetre tegyen jelentést. 72 0,J NB. jkv. Ü7 NB. jkv. m NB. jkv. ,;;| NB. jkv. 7,1 NB. jkv. 71 NB. jkv. 72 NB. jkv. 12/június 1. 17/június 30. 12/június 1. uo. és 29/október 5. 12/június 1. 29/október 5. 7/május 4.
