Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
löket. Az új képviselőtestület az alakuló ülésétől kezdve rendszeresen ülésezett és érdemi intézkedéseket is hozott a város helyreállításáról, a munkaszervezésről, villanyvilágítási problémákról, stb. 20 A megyeszékhely — Zalaegerszeg — képviselőtestülete a kanizsaiénál jóval később, csak szeptember 7-én, az új törvényhatósági bizottság pedig szeptember 15-én alakult meg. 27 A nagykanizsai képviselőtestület megalakulása után a nemzeti bizottság azokat a kérdéseket, amelyekben korábban intézkedett, illetékességből rendszeresen áttette a polgármesterhez, illetve a képviselőtestülethez. 28 Hivatalosan azonban csak augusztus 4-i ülésén mondta ki: Olyan ügyekkel, amelyek a képviselőtestület, vagy a városi adminisztráció hatáskörébe tartozik, többé nem foglalkozik. 20 A határozatot követően azonban még mindig előfordult, hogy a nemzeti bizottság egyes fontosabb intézkedések végrehajtására kiküldte egy-egy tagját, illetve a pártok képviselőit. Egyes nagyobb jelentőségű ügyekben, amelyek a főispán hatáskörébe tartoztak, de az ügy kimenetele gyors, bürokráciamentes végrehajtást igényelt: a nemzeti bizottság maga intézkedett. Nem egy esetben maga a polgármester tett javaslatot az egyes feladatok gyors megoldására, amire nemzeti bizottsági határozatot hozatott, és — a főispán tudta nélkül, vagy annak ellenére — végrehajtotta azt. 30 Kétségkívül nagy figyelmet érdemel a nemzeti bizottságnak az az intézkedése, amellyel — megalakulása napján — hozzáfogott a demokratikus rendőrség megszervezéséhez. Ez az intézkedés azért is jelentős, mert a rendőrség megszervezéséről szóló részletes kormányrendelet csak május hónapban jelent meg, 31 s a rendelet alapján Zala megyében a rendőrség megszervezése július végéig eltartott. 32 A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság a rendőrség kötelékébe az első napokban olyan embereket nevezett ki, illetve hagyott meg a korábbi apparátusból, akik antifasiszta magatartást tanúsítottak és demokratikus érzelműek voltak. A kinevezett rendőröket beosztásuknak megfelelő rangra is előléptették. 33 A kapitányság vezető állásaiba nem egy olyan — főleg munkás származású — rendőrt állítottak, akik korábban a kapitányságon alacsony beosztásban dolgoztak, de ,,a munkásosztállyal a felszabadulás előtt is együttéreztek". 34 A leírtakra példa a nemzeti bizottság következő indoklása is: ,,A nemzeti bizottság megállapítja, hogy a diadalmas orosz csapatoknak Nagykanizsára való bevonulása és így a város felszabadítása után a rendőrkapitányság vezetésével azonnal Molnár Győző rendőr segédforgalmazót bízta meg, aki azóta és jelenleg is a rendőrkapitányságot a legnagyobb megelégedésre 26 Degré: 18. 1. ZmL. XII. 601. Nagykanizsa képviselő testületi jkv. (1945. július 8.) 27 Degré: uo. 2S NB. jkv. 17/június 30; 19/július 6. 29 NB. jkv. 23/augusztus 4. 30 NB. jkv. 24/augusztus 22., 31/október 26., 34/november 16. 31 Balázs 1961. 92. 1., Vö. 1690/1945 ME. rendeíet. 32 Degré: 17. 1., Zala főispáni 757/1945. 33 NB. jkv. 1 április 5; 7/május 4. 31 Hackler János közlése.