Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
jon a család építkezéssel egyidejű, vagy azt követő elszegényedésében. Kisebb építkezés (szoba és főleg a kiskamra) viszont a család anyagi helyzetén nem, vagy csak kisebb mértékben változtatott. A lakókamra kialakítása egyrészt szorosan a nagycsaládhoz (a házban élők számának a növekedéséhez) kapcsolódik, másrészt, mint a lakótér növelésének kezdetleges formája, időben feltétlenül megelőzi a szoba építését. A kiskamra kialakítására akkor kerülhetett sor, amikor első ízben bővült a kiscsalád nagycsaláddá, egyben amikor a család vagyonosodó periódusban volt. Ezzel ugyanis együtt jár az igények növekedése, jelen esetben az a minimális igény, hogy legalább az új házaspárnak egy bár fűtetlen, de saját hálókamrája legyen. Ennek reális időpontját az 1740 körüli években látjuk. A család ekkor gazdagszik, az 1728-ban említett, már akkor 16 éven felüli két fiú (Péter és István) már megnősülhetett, de egy fedél alatt, nagycsaládi formában élt a szülőkkel, hiszen még 1749-ben is csak egy Szalár gazdaságot említenek. Ha ilyen korai a kiskamra, úgy ennek építészeti nyomát is remélhetjük. A kiskamrában két különböző építési jelleg keveredik. A régi korhoz, az 1728 előtti füstösházhoz tartozik a kiskamra két fala, és e falakon levő egy-egy tolitus ablak. A két fal és a konyhai válaszfal tolituja nem speciálisan a kiskamrához, hanem a falak bármilyen második térhez, a tolitu pedig az egykori pitvarhoz tartozik. Ezek az építészeti elemek tehát nem bizonyítékok a korai lakókamra mellett. Más a helyzet a hátfal ablakánál (15. kép), mely eredetileg tolitus volt, és csak később alakították át nyitható, rámás üvegezett ablakra. A pitvar hátfalán semmi szükség nem volt tolitus ablakra, az utóbbi kezdetleges ablaktípus viszont azt jelzi, hogy a pitvarból kialakított zárt tér megközelítően egykorú a füstös szobával — azonos építészeti jelleg —, vagyis a fejlettebb kályhás szobás, gyalult ajtós, üvegezett ablakú épületrészeknél korábbi. A nagycsalád új házas "kiscsaládja nem sokáig élhetett 89 ennyire kezdetleges körülmények között .A pitvarból kialakított, tolitus régi kiskamra ugyanakkora lehetett, mint a mai. 90 Mivel a mellette eredetileg is megvolt terménykamra bejárati oldala rövidebb volt a mainál, utóbbi ajtaja egykor közelebb esett az ürög felőli kamrasarokhoz. 91 Ezt a régi kiskamrát átalakították, modernizálták a mai keleti épületrész építésekor. Ezt bizonyítja a két kamra — és előterük — egységes, és már újabb jellegű födémé. Addig feltehetően vastag gerendafödéme volt a kiskamrának. Lehetséges, hogy a kiskamra bejárati falát — az ajtóval — is megújították ekkor. A tolitus ablakot felváltó kis üvegezett ablak vagy ekkor vagy még későbben készült. 89 A benne való élet gyakorlatilag a fiatal pár hálóbelyét jelentette. Alapterületet foglaló bútorzata a fekvőhelyen és néhány egymásra helyezett ruhásládán kívül másból talán nem is állott. 90 Az ásatásnál nem került elő a kiskamra bejárati fala körül korábbi falnyom. 91 Ez szolgálhatott mintául a mai kamraajtó hasonló elhelyezésére. Tipológiai meggondolás (Szalafő — Csergőszer, Nagykutas) is ezt valószínűsíti.
