Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.
A Zala folyó menti berkes területnek lehetett ilyen kisebb része Ëgerszeg éppúgy, mint a merenyei berekben Nyárszeg. Tehát nem kell okvetlenül vizek összefolyásának zugára, szögletére gondolnunk. Müller Róbert régészeti vizsgálódásai szerint a mai -szegek eredetileg nem a mai helyükön voltak, hanem a dombok alsó harmadában, közvetlenül a mocsaras völgyek szélén. 35 A mai göcseji -szegek tanulságai is azt mutatják, hogy szeg szavunk jelentését nem könnyű egyértelműen meghatározni. Van az országnak olyan része, ahol valóban valami folyókanyarulatot jelent eredetileg (pl. Kalotaszeg) vagy esetleg éppen völgyzúgot. Már Gönczi hangsúlyozza, hogy a zalai szegek elsősorban településtörténeti fogalmak, amelyek nem okvetlenül jelentenek valami szögletet, zugot. Éppen azért azonosítja (bár téves magyarázat kíséretében) a szër szó funkciójával. 36 Valóban, a mai lenti és zalaegerszegi járás területén keveredik a sz'ég és a szër szó használata a'földrajzi nevekben, még ugyanazon a falun belül is. Pl. Milejszegen Egyház-szeg és Rózsás-szeg mellett van Jámiszër is. Becsvölgyén Varga-szög, Pais-szëg, Kërëse-szëg, Borbás-szeg, Gerátsüeg és Vörös-szeg mellett Kócos-szer, Tusák-szer, Takó-szer és Szurokszer. 73 A két szó funkciójában ma tehát közel áll egymáshoz. S hogy hol és mikor, milyen régen találkozott a két szó ebben a funkcióban, külön tanulmányt igény 0 !. 38 35 Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a göcseji „szegék" vidékén és településtörténeti tanulságaik. Zalaegerszeg. 1971. 83. 1. J; Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár. 1914. 58—9. 1. — Melich is állítja, hogy a szeg nem mindig szögletet jelent. Magyar Nyelvőr XXXI. évf. 497. 1. í7 Az érdeklődő sok adatot talál Mariké—ördög—Kerecsényi: Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg. 1964. című kötet mutatója alapján a szëg és szër szók kikeresésével. Térképre vetítve szemléletesen látható a két szónak a keveredése azonos területen. 38 A szër etimológiája és jelentése körüli problémáikat részletesen tárgyalja Pais Dezső monográfiája: Szer. Egy szószerkezet szétágazásai a magyarban és más finnugor nyelvekben. Bp. 1962. Nyelvtud. Értekezések 30. szám. A szër utótagú helynevekről írja: „...azt hiszem, hogy a szër a magyar nyelviközösség egyes részeiben előbb a nemzetségre, vagyis a közös származású ember-csoportra vonatkozott, és azután ment át ennek a településhelyére, amely lakásoknak és ezek körüli földdaraboknak, telkeknek csoportjából: szé'r-éből állott." 17. 1. A szëg máshonnan és más módon indult el ezen az úton, amíg eljutott ahhoz a funkcióhoz, ahova szër.
