Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
megengedhetetlen. További kutatásokra volt tehát szükség e téren. Az emlékezetanyag vizsgálata Göcsejben és örségben nem hozott eredményt: a konyha utáni pitvar fogalom már veszendőbe ment. Maradt tehát Zakál szövegének további elemzése, melynek során bizonyossá vált előttem, hogy a zakáli pitvar nem zárt, hanem elől nyitott, födém nélküli tér. 53 De hogyan lehetséges, hogy a pitvaros háztípus alig másfél évszázad alatt (Gönczi kutatásáig ez még egy évszázadnyi idő sincs!) nyomtalanul eltűnt Göcsejből és őrségből? Pitvaros régi boronaházat sem Gönczi, sem Tóth nem említ. 54 Néprajzilag ez a kérdés nehezen magyarázhatónak látszik. Figyelembe kell azonban vennük az alábbiakat. A pitvaros füstösház Zakál idejében (1818) már nem élő, hanem túlélt, archaikus házforma volt, mely rohamos mértékben tűnt el. Zakál még látott füstösházakat, de azok „hajdan" voltak gyakoriak, „ma már" kályhás szobás és inkább pitvar nélküli kerített házak épülnek. Különbséget tesz tehát a „múlt" és az akkori „jelen" között. A pitvaros füstösházak a XIX. sz. elején már eltűnőben voltak. A füstös szobát a kályhás szoba, a pitvart a zárt tér (kamra) szorította ki. Plánder jó leírása az 1830-as évek Göcsejéről is ezt igazolja. Ismerteti a szoba-konyha-kamrás (stb.) kerített háztípust, de nem szól a füstösházakról és a pitvarról, 55 bizonyára azért, mivel akkor már nagyon ritka — nem tipikus — lehetett a füstösház és a pitvar. A századforduló táján Gönczi megtalálta ugyan még a füstösház homályos emlékét, de ilyen házat már nem látott. 50 Konyha utáni pitvart vagy nem talált, vagy nem tekintette tipikusnak. Ma pedig — széleskörű kutatás ellenére — már csak az adott család körében találtuk meg a füstösház emlékét, de az egykori pitvarra már ők sem emlékeztek. A füstösház és a pitvar lényegében kiveszett a nép emlékezetéből. A pitvaros füstösház kiveszett, de nyomait sikerült Vasban (őrségben) és Zalában (Göcsejben stb.) megtalálnom. A két nem pitvaros füstösházat már említettem. Ez — Gönczi hasonló adataival együtt — arra vall, hogy a füstösházak között volt egy kamrás változat is. 56a A pitvaros épületek részben falvakban levő lakóházak, részben szőlőhegyi pincék. A házak füstös konyhásak voltak. Tehát eleve nem füstösházak, de azok hagyományait őrzik. Több olyan régi házat is ismerek, ahol nem kamra, hanem félig-meddig nyitott tér: szín, vagy pajta, építészeti értelemben tehát pitvar következik közvelenül a korábbi füstös konyha után. 57 Földajzi közelsége és típusrokonsága miatt most csak egy 53 A pitvar nem lehet zárt, födémes tér, mivel a számításba vehető ilyen tereket Zakál mind más néven sorolja fel. (V. ö. 48. sz. jegyzet!) 54 L. 49. sz. jegyzet! 55 Plánder 1838, 9. §. x Gönczi 4914, 430. 56 a Erről a legkorábbi — 1816. évi — leírás Göcsejből, Pálóczi Horváth Ádámtól származik. (Ezt részletesen tárgyalom az e kötetben megjelent „Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai" c. cikkemben.) 57 Vagy ,a szoba, tehát mindenképpen a tüzelős tér után. Az adatokat a Gy. N.-k tartalmazzák. Zárójelben közlöm a gyűjtés évét. Senye (1961); Náprádfa (1955); Gétye (1984); Nagyhorváti (1967). ^Szalafő, Csergőszer, 161. sz. özv. Lugosd Józsefné háza. (Gy. N. 1967.)
