Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

megengedhetetlen. További kutatásokra volt tehát szükség e téren. Az emlé­kezetanyag vizsgálata Göcsejben és örségben nem hozott eredményt: a konyha utáni pitvar fogalom már veszendőbe ment. Maradt tehát Zakál szövegének további elemzése, melynek során bizonyossá vált előttem, hogy a zakáli pitvar nem zárt, hanem elől nyitott, födém nélküli tér. 53 De hogyan lehetséges, hogy a pitvaros háztípus alig másfél évszázad alatt (Gönczi kutatásáig ez még egy évszázadnyi idő sincs!) nyomtalanul eltűnt Gö­csejből és őrségből? Pitvaros régi boronaházat sem Gönczi, sem Tóth nem említ. 54 Néprajzilag ez a kérdés nehezen magyarázhatónak látszik. Figyelembe kell azonban vennük az alábbiakat. A pitvaros füstösház Zakál idejében (1818) már nem élő, hanem túlélt, archaikus házforma volt, mely rohamos mérték­ben tűnt el. Zakál még látott füstösházakat, de azok „hajdan" voltak gyako­riak, „ma már" kályhás szobás és inkább pitvar nélküli kerített házak épülnek. Különbséget tesz tehát a „múlt" és az akkori „jelen" között. A pitvaros füstös­házak a XIX. sz. elején már eltűnőben voltak. A füstös szobát a kályhás szoba, a pitvart a zárt tér (kamra) szorította ki. Plánder jó leírása az 1830-as évek Göcsejéről is ezt igazolja. Ismerteti a szoba-konyha-kamrás (stb.) kerített ház­típust, de nem szól a füstösházakról és a pitvarról, 55 bizonyára azért, mivel akkor már nagyon ritka — nem tipikus — lehetett a füstösház és a pitvar. A századforduló táján Gönczi megtalálta ugyan még a füstösház homályos emlékét, de ilyen házat már nem látott. 50 Konyha utáni pitvart vagy nem talált, vagy nem tekintette tipikusnak. Ma pedig — széleskörű kutatás ellenére — már csak az adott család körében találtuk meg a füstösház emlékét, de az egykori pitvarra már ők sem emlékeztek. A füstösház és a pitvar lényegében kiveszett a nép emlékezetéből. A pitvaros füstösház kiveszett, de nyomait sikerült Vasban (őrségben) és Zalában (Göcsejben stb.) megtalálnom. A két nem pitvaros füstösházat már említettem. Ez — Gönczi hasonló adataival együtt — arra vall, hogy a füstös­házak között volt egy kamrás változat is. 56a A pitvaros épületek részben fal­vakban levő lakóházak, részben szőlőhegyi pincék. A házak füstös konyhásak voltak. Tehát eleve nem füstösházak, de azok hagyományait őrzik. Több olyan régi házat is ismerek, ahol nem kamra, hanem félig-meddig nyitott tér: szín, vagy pajta, építészeti értelemben tehát pitvar következik közvelenül a korábbi füstös konyha után. 57 Földajzi közelsége és típusrokonsága miatt most csak egy 53 A pitvar nem lehet zárt, födémes tér, mivel a számításba vehető ilyen tereket Zakál mind más néven sorolja fel. (V. ö. 48. sz. jegyzet!) 54 L. 49. sz. jegyzet! 55 Plánder 1838, 9. §. x Gönczi 4914, 430. 56 a Erről a legkorábbi — 1816. évi — leírás Göcsejből, Pálóczi Horváth Ádámtól származik. (Ezt részletesen tárgyalom az e kötetben megjelent „Pálóczi Horváth Ádám göcseji kutatásai" c. cikkemben.) 57 Vagy ,a szoba, tehát mindenképpen a tüzelős tér után. Az adatokat a Gy. N.-k tartalmazzák. Zárójelben közlöm a gyűjtés évét. Senye (1961); Náprádfa (1955); Gétye (1984); Nagyhorváti (1967). ^Szalafő, Csergőszer, 161. sz. özv. Lugosd Józsefné háza. (Gy. N. 1967.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom