Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.

magyar nyelvterületen, csak az ország délnyugati sarkában ismert a berëkfa szó (és változatai): Vas megye délnyugati részén, Zala megye, Somogy megye, Ba­ranya megye nyugati területén, továbbá Jugoszláviának Zalával határos terüle­tén. 30 Ahol pedig patak vagy folyó mellett csoportosan voltak azonos fajtájú fák, ott nem egyszer a fa-fajta nevét kapta a folyó vagy patak. 31 Pl. az Egur az Eger pataknak, a sum pedig a Som vizének a neve a korai középkorban, mivel partjukon sok égerfa, illetve som bokor volt. 32 Makoviczky az etimológiai szó­tárnak erre való utalásából következtethette azt, hogy az eger szónak víz jelen­tése volt. De ha Eger patakról vagy folyóról kapta volna Egerszeg a nevét, akkor kellett volna lennie ott ilyen nevű folyónak. Márpedig a Zala folyónak sohasem volt a neve Eger, s nincs tudomásunk arról sem, hogy a közelben lett volna ilyen nevű más patak. 33 Egerszeg nevének eredetét nagyon röviden Pais Dezső fogalmazta meg: „nevéhez úgy jutott, hogy a település egy a Szála folyótól átkarolt és égerfával benőtt szegben, szegletben létesült" (MNy LX, 288). Ennek a megfogalmazásnak részletesebb elemzését végezzük el az alábbiakban. A Zala völgyének egy délebbre eső részén, de hasonló tájjellegű területén a XIII. és XIV. században végzett határjárásokban érdekes adatokra figye­lünk fel. A Magyar Oklevél-Szótár 1203'1254-ből közli Merenye (ma Zalamerenye) határából: in loco qui dicitur Berucscig (=Berekszeg). Ezt az adatot egy 1392-es oklevél is megtartotta, amely szerint Merene és Garabunch (ma Zalamerenye és Garabonc) határában van Berekzegh nevű nemusculum, amelyet a veszprémi káptalan jobbágyai kiirtottak. Ugyanitt van a Nyarzegh nevű locus pratosus exstirpatus, vagyis olyan irtásterület, amelynek nyírfaállományát kiirtották. Mindkét terület azon a helyen van, ahol kerek erdőhöz ér a határ, bokros, vize­nyős területhez (ad quandam rotondam silvam custodialem. in medio dumos antiquarum viminum et aquam se habentem), amelynek neve a veszprémi káp­talan emberei szerint Kerekberek?' 1 Ez a határjárás tehát eléggé kiemeli a terü­let berek jellegét. Vannak benne facsoportok, amelyek közű' az egyiket Nyár­szegnek nevezték. Egy másik irtott terület, nemusculumnak a, neve Berekszeg. Ezek szerint tehát egy nagyobb égerfás területnek kisebb, valami módon meg­különböztethető részét nevezték szegnek. 10 Derne László — Imre Samu: A Magyar Nyelvjárások Atlasza. I. Bp. 1968. Jl J. Schütz: Die geographische Terminologie des Serbokroatischen. Berlin 1957. 63. 1. A berek szónak szláv (közelebbről szerb—horvát) eredete mellett újabban Had­rcvics László foglalt állást: Jövevényszó-vizsgálatok. Bp. 1965. Nyelvtud. Érte­kezések 50. sz. 15—17. 1. 32 1067 1267; Egur rivulus (AUO I, 24.); 1193: ad aquam sum. Jakubovich—Pais : Ó magyar olvasókönyv. Pécs. 1929. 59. 1. j;i Holub: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg. 1963. — Vö. Pais László; A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Bp. 1942. j 'Szamota—Zolnai: Magyar Oklevél-Szótár. Bp. 1902—6. a berek címszónál. — Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár. I. Bp. 1951. 2511. szám. 274. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom