Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.

magyar nyelvterületen, csak az ország délnyugati sarkában ismert a berëkfa szó (és változatai): Vas megye délnyugati részén, Zala megye, Somogy megye, Baranya megye nyugati területén, továbbá Jugoszláviának Zalával határos területén.

30 Ahol pedig patak vagy folyó mellett csoportosan voltak azonos fajtájú fák, ott nem egyszer a fa-fajta nevét kapta a folyó vagy patak.

31 Pl. az Egur az Eger pataknak, a sum pedig a Som vizének a neve a korai középkorban, mivel partjukon sok égerfa, illetve som bokor volt.

32 Makoviczky az etimológiai szótárnak erre való utalásából következtethette azt, hogy az eger szónak víz jelentése volt. De ha Eger patakról vagy folyóról kapta volna Egerszeg a nevét, akkor kellett volna lennie ott ilyen nevű folyónak. Márpedig a Zala folyónak sohasem volt a neve Eger, s nincs tudomásunk arról sem, hogy a közelben lett volna ilyen nevű más patak.

33 Egerszeg nevének eredetét nagyon röviden Pais Dezső fogalmazta meg: „nevéhez úgy jutott, hogy a település egy a Szála folyótól átkarolt és égerfával benőtt szegben, szegletben létesült" (MNy LX, 288). Ennek a megfogalmazásnak részletesebb elemzését végezzük el az alábbiakban. A Zala völgyének egy délebbre eső részén, de hasonló tájjellegű területén a XIII. és XIV. században végzett határjárásokban érdekes adatokra figyelünk fel. A Magyar Oklevél-Szótár 1203'1254-ből közli Merenye (ma Zalamerenye) határából: in loco qui dicitur Berucscig (=Berekszeg). Ezt az adatot egy 1392-es oklevél is megtartotta, amely szerint Merene és Garabunch (ma Zalamerenye és Garabonc) határában van Berekzegh nevű nemusculum, amelyet a veszprémi káptalan jobbágyai kiirtottak. Ugyanitt van a Nyarzegh nevű locus pratosus exstirpatus, vagyis olyan irtásterület, amelynek nyírfaállományát kiirtották. Mindkét terület azon a helyen van, ahol kerek erdőhöz ér a határ, bokros, vizenyős területhez (ad quandam rotondam silvam custodialem. in medio dumos antiquarum viminum et aquam se habentem), amelynek neve a veszprémi káptalan emberei szerint Kerekberek?'

1 Ez a határjárás tehát eléggé kiemeli a terület berek jellegét. Vannak benne facsoportok, amelyek közű' az egyiket Nyárszegnek nevezték. Egy másik irtott terület, nemusculumnak a, neve Berekszeg. Ezek szerint tehát egy nagyobb égerfás területnek kisebb, valami módon megkülönböztethető részét nevezték szegnek. 10 Derne László — Imre Samu: A Magyar Nyelvjárások Atlasza. I. Bp. 1968. Jl

J. Schütz: Die geographische Terminologie des Serbokroatischen. Berlin 1957. 63. 1. A berek szónak szláv (közelebbről szerb—horvát) eredete mellett újabban Hadrcvics László foglalt állást: Jövevényszó-vizsgálatok. Bp. 1965. Nyelvtud. Értekezések 50. sz. 15—17. 1. 32 1067 1267; Egur rivulus (AUO I, 24.); 1193: ad aquam sum. Jakubovich—Pais : Ó magyar olvasókönyv. Pécs. 1929. 59. 1. j;i Holub: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg. 1963. — Vö. Pais László; A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. Bp. 1942. j

'Szamota—Zolnai: Magyar Oklevél-Szótár. Bp. 1902—6. a berek címszónál. — Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár. I. Bp. 1951. 2511. szám. 274. 1.