Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

gélyhez, illetve tornác lévén az előugró eresz tornácának sarokoszlopához (29. kép). Minden jel egységesen azt bizonyítja tehát, hogy a kerítettség jóval a szoba hozzáépítése előtt jött létre; nem a kályhás, hanem a füstös szobával kapcsolatos; a déli és a nyugati oldal nem a toldalék szoba, hanem a füstös szoba oromvonalához csatlakozott. így az építészeti nyomokból is bizonyítható, hogy a szoba később épült'*

2 a kerített füstösházhoz. 510 B A KONYHA SZOBA KONYHA Másutt is így volt ez, pl. a Göcseji Falumúzeumba bekerült hajlított alaprajzú zalalörvői füstösháznál. A Szalafő, Pappszer 13. sz. egykori füstösházat egészen későn, a múlt század végén (!) alakították át — szoba eléje építésével — füstös konyhás házzá. Ennek 1968-ban még élő tanúja volt az 1882-ben született Papp Ferenc személyében. (Gy. N.) E ház eredeti jellegét — melyet még bevakolt állapotban is több építészeti nyom igazol — Biró 1970, 147. nem vette észre, feltehetően abból a téves meggondolásból kiindulva, hogy füstösház kizárólag nagy lakóterü épület lehet. — A kályhás szoba néha nem a füstös szoba elé, hanem helyére épült, pl. Szalafő — Felsőszeren. (Biró 1970, 145.), miiként azt Tóth már 1938-ban (199. 60. á.) kimutatta. — Mindez alátámasztja azt a jogos igényt, hogy a kutatásnak az összes lehetséges variációra ki kell terjednie, nem szabad egyetlen variációra korlátozódnia.