Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

Házunk legrégibb részén, két térben tehát összesen hét — négy ép, illetve három nyomokból rekonstruálható — tolitut találtunk. Látni fogjuk, hogy e különböző funkciójú kis nyílásokból hat kizárólag az egykori füstös szobához, egy pedig a későbbi kiskamrához szolgált. Télen a tolitukat általában zárva tartották. Ilyenkor nappal is sötét volt a helyiségben: csak a kemence tüze és a fokla világa vetett némi fényt.

19 A berendezés nyomai. — A konyhában az épület bontásáig aludtak ágyon, korábban a kemence melletti padon is. Egyébként berendezése teljesen másodlagos, hevenyészett volt. A régi berendezésre csak nyomokból következtethetünk. A konyha nyugati részén, közel a füstjárás miatt magasan fekvő födémhez, egymással szemben az északi és a déli falon egy kifűrészelt gerenda csonkjait találtuk meg. A felépítés során ezt az oromfallal párhuzamos gerendát pótoltuk. Nem faszárító rúd (ebből kettő kellett volna), hanem ruhatartó rúd lehetett. Ugyanezen falak talpgerendái a falsíkok vonalától beugranak. Feltehetően ezekre helyezték az oromfal melletti fekvőpad végeit, Józsáné emlékezik is egy ilyen, de rövidebb, az utólagos kályhatűzhelyig tartott fekvőpadra, amelyhez egy másik pad csatlakozott a konyhaajtótól. Utóbbi pad a bontásig megvolt. A két oromfal inkább ablakfunkciójú három nagyobb tolitujából és a padokból (nyomaikból) a későbbi szobák beosztásához hasonló egykori sarkos elrendezésre következtethetünk. A kemence körül — a válaszfalon és az egyik kisgerendán — van néhány vésésnyom. Ezeket nem tudjuk megfelelően értelmezni. A konyha különböző helyein, a gerendákban feltűnően sok lyukat, faszeghelyet találtunk. Ezek közül a kemence mellett több még funkcionált (polctartó faszegek). Néhány kovácsolt vasszeg is előkerült. A füstös szoba belső fala a Göcseji Falumúzeumban jelenleg is tanulmányozható, mivel azt nem vakoltuk be, csupán a hézagokat tömítettük. Ugyanis a füstös gerendákból ítélve a belső egykor vakolatlan lehetett. Az egykori berendezést folytatólag tárgyalom a kemence ismertetésénél. Megjegyzem még, hogy — bizonyára a talaj egyenetlensége miatt — a konyha padlószintje a szoba felől, a hátfal szegletében nem a talpgerenda aljával volt azonos, hanem kb. 30—40 cm mélyen a talajba volt mélyítve. Egyébként a padlószint a talaj lejtéséhez alkalmazkodó és — a letéglázott istállót kivéve —* mindenütt döngölt agyag. Tüzelök. — A kemence. Bár házunk a bontáskor is kéménytelen volt, funkciója szerint ekkor már nem tekinthető tipikus füstös konyhás háznak, mivel 1934-ben a konyhába takaréktüzhelyet állítottak és azóta a füstöt csövön (a konyhaajtó feletti füstnyíláson át) vezették el. A cserépkályhát is akkoriban bontották el. Addig tipikus füstös konyhás ház volt az épület, két tüzelővel, vagyis a szobában kályhával,

20 a konyhában pedig kemencével. ,ÍJ A tolitu'kat célszerűen kellett a füstös térben kezelni (nyitni és zárni), figyelemmel arra, hogy „honnan fúj a szél..." 20 Gönczi 1914, 420.