Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
A két kamra, az átjáró, a tornác és az istálló ajtaja feltehetően vagy még eredeti, vagy a régihez hasonló módon megújított. Az istálló bejárati oldalán ablak volt, a nagykamra kiskamra felőli falán pedig egy kerek — talán szellőző vagy macskajáró — lyuk. 12 b) Régi épületrész. — Ezzel elértünk a régi épületrész — a konyhafalak és a kiskamra hátfala — vizsgálatához. A konyhafal élesen elválik a szoba (7. kép), valamint a nagy kamra (5. kép) falától. A mai konyhaajtó egészen új, az 1930-as években készült. A tulajdonos szerint kislánykorában (tehát már a füstös konyha periódusban) az istállóajtóhoz hasonló, vagyis a füstös konyháknál általános kétrészes konyhaajtó volt. Félredobva ezt meg is találtam. Gyalult fenyődeszkákból összetákolt, tehát semmiképpen sem lehetett a füstös szoba eredeti ajtaja. Utóbbihoz támpontot inkább a konyhaajtó feletti füstlyuk (8. kép) keményfából szekercével faragott, két végén fasarkos kis táblája nyújthat. Ez a helyiséggel egykorúnak látszik. Feltehető, hogy az eredeti konyhaajtó hasonló technikai kivitelezésű volt. Pontosabban a régi szőlőhegyi pincék keményfából faragott, faszeges-fasarkos ajtajaihoz lehetett hasonló, — amilyeneket a régi lakóházaknál is találunk. 13 A konyhaajtó mellett a falon a bontásig megvolt egy „macskajáró lyuk". A nyílás belülről, egy faszegen forgó ovális alakú, keményfából faragott deszkalappal volt nyitható, illetve fedhető. A nyílás és fedője eredetinek látszik. 14 Feltehetően az ajtózárhoz szolgáló benyúló lyuk lehetett korábban. (8. kép ) Ablakok, tolituk. — A bontáskor két üvegezett ablak volt a konyhán: egy az északi falon, a kemencénél, egy pedig a déli falon, az oromsarok közelében. Utóbbiról azt tudta a tulajdonos, hogy korábban kisebb üvegezett ablak volt itt. Több, vagy más jellegű egykori ablakról sem ő nem tudott, sem a bevakolt fal nem árult el ilyen nyomokat. A vakolat leverése után feltárult a füstösház eredeti ablakrendszere. Ezek ún. tolituk, amilyeneket a vidékünk népi építkezését ismertető szerzők 15 a múlt század első évtizedeiben a füstösházak leírásakor említettek. Gönczi is ír ezekről, sőt egynek a rajzát is közli. 16 összesen hat tolitu került elő a konyha falán: három teljes épségben, a tolódeszkákkal együtt, egy épen ugyan, de tolódeszka nélkül, két tolitut pedig később üvegezett ablakká alakítottak át. Utóbbi kettőn kívül a többit idővel — nyilván a szoba hozzáépítése után — eltűntették, besározták. Ennek köszönhető, hogy jóformán teljes épségben megmaradtak. Meglepő a nagy számuk, hiszen Gönczi csak egy tolitut említ a régi konyháknál. 17 Erre a lyukra nem emlékezem, bontási jegyzeteimben sem szerepel. Gönczi 1914, 431. A régi konyhaajtokon gyakran találunk egyszerű, kezdetleges módon zárható nyílásokat. Uo., 6—7 sz. rajz. — Hasonlök kerültek elő épületünk boronafalán. Hasonló alak: Gönczi 1914, 431., a 7. sz. fedős nyílás. (Rajz). Bitnitz 1819, N. Zakói 1818, Kossits 1828. Gönczi 1914, 430 k. és 431: 6. sz, ábra. Gönczi 1914, 430.
