Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

Füstösház. — A füstös konyhás házakat a fejlődésben megelőző, egy vagy több helyiségből álló, de kályhás szoba nélküli, egytüzelős (kemencés) háztípus, melynél az egyetlen fűtött tér a későbbi szoba és konyha funkcióit egyesítette. Kéménytelen. Füstös konyhás ház. — Fejlettebb, kéttüzelős épülettípus, melynél csak a kemencés konyha füstös, a konyhából fűtött kályhás szoba pedig már füsttele­nített. Kéménytelen. Füstös szoba. — A füstösház egyetlen (kemencével) fűtött tere, mely „szo­ba" és „konyha" is volt egyben. Bár pontos megfelelője az osztrák Rauchstube terminológiának, de jobb a mesterkélt kifejezéseknél (lakókonyha stb.), 6 és a régi népi gyakorlatban (pl. Körmend, 1649) is használatos. Kályhás szoba. — A füstös konyhás házak kályhával fűtött tiszta, füsttelen lakótere. A XVIII. században — a füstös szoba ellentéteként — gyakran hasz­nált kifejezés. Szín. — Félig-meddig (elől mindig) nyitott, általában födém nélküli helyi­ségek összefoglaló neve. Az épület különböző részein helyezkedhet el. Funkció­ja sokféle lehet. A konyha utáni színt (pitvar) és a kerített házak sarokátjáróit (ürög) e fogalomkörből kiemelve más névvel jelöljük. Ürög. — Olyan szín, melynek fő funkciója a hajlított, vagy kerített ház ud­varáról az épület mögé eső beltelekre az átjárás bizosítása. Ennek megfelelően a fenti épülettípus szárnyainak csatlakozásánál helyezkedik el. Pitvar. — Mai népi értelmezése sokféle (konyha, vagy előtere; vidékünkön tornác stb.). A múlt század eleji történeti néprajzi forrásközlések, és az újabb néprajzi szakirodalom alapján a kéménytelen házak közvetlen tüzelős helyiség utáni, elől nyitott és födém nélküli terét (szín) értem e fogalmon. A pitvaros ház ősi háztípus. Hasonló — de nem azonos — tér a stájer és a szlovén füstös­házakban is van (Vorhaus, Flur, Laube; preklit). Tornác. — A helyiségek bejárati oldalát kísérő fedett eresz (hosszeresz, gö­cseji pitar). A nyugati magyar háztípusnál minden helyiségnek innét — külön — nyílik a bejárata. Ősház (— maradványa). — Az eredeti épület (megmaradt része). Hagyomány és emlékezés A házban született Józsa Sándorné (sz. 1907), továbbá sógora, Józsa Gyula (sz. 1899) közli az alábbiakat: a) Családi hagyomány. — A ház és környéke Józsáné elődeié, a Szalár családé — a gr. Szapáryak jobbágyaié — volt .Elődeiktől, de más idős helyi em­berektől is hallották, hogy a ház — a falu legrégibb épülete — eredetileg szoba ''Ennek elriasztó példáit nyújtja dolgozatában Biró 1970. („Egyetlen központú la­kóteres ház" és „két vagy több központú lakóteres ház", — füstösház, illetve füstös konyhás ház helyett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom