Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai
Á következő tulaj dontípus az uradalmi gyógyszertár. A vizsgált területeken ilyen gyógyszertár Zala és Bács-Kiskun megyékben, Keszthelyen 111. Kalocsán működött. A keszthelyi gyógyszertár a XVIII. század második felében a ferences rend tulajdonában működött, de Keszthely földesura, a Festeticscsalád adományokkal is támogatta, amellett, hogy az uradalom részére beszerzett gyógyszereket megtérítette. A ferences rend feloszlatása után továbbra is nyilvánosan működött, de a Festetics-család vásárolta meg és eladásáig, 1865-ig, mint uradalmi gyógyszertár ismert. A gyógyszertárat az uradalom által alkalmazott bérlő (provizor) gyógyszerészek kezelték. A kalocsai uradalmi gyógyszertár a XVIII. század második felében 1798-ig a kalocsai érsek, mint földesúr tulajdona volt. Időszakosan a kalocsai piarista rendház famulus apothecariusa kezelte. 1798-ban eladás útján került polgári kezelésbe. Külön említést kell tenni a főúri, ill. uradalmi házi gyógyszertári formáról. Bár a vizsgált korszakban az eddigi adatok szerint a három megyében ilyen típusú gyógyszertár már nem működött, adatok állnak rendelkezésre, hogy Vas megyében a XVI—XVII. század fordulóján a rohonci Batthyányuradalomnak Szalónakon gyógyszerészi kezelésben működött házi gyógyszertára. Arra is van adat, hogy a XVII. században az Erdődiek és a Nádasdiak várában is volt főúri házi gyógyszertár. Vi Katonai, „mezei patika" működéséről Zala megyében van adatunk. A napóleoni háborúk idején a megyén átvonuló csapatoknak, valamint a megyei insurrekciós seregnek is volt időszakosan felállított gyógyszertára. Ezek működéséről Keszthelyen és Nagykanizsán van 'adatunk, melyekből kitűnik, hogy e gyógyszertárak nyilvánosan is működtek, nem csupán rendeltetésszerűen. 15 Itt kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a gyógyszerésztor-téneti szakirodalom nem egységes a gyógyszertári tulajdonviszonyok formáinak meghatározásánál. 16 Ennek megállapítása szükséges az egységes nevezéstani és kategorizálhatósági lehetőségen túl azért is, hogy az egyes formák vizsgálatát exaktan tehessük meg. Több szerző használja a főúri gyógyszertár elnevezést. Főuraink csakúgy mint többi földesuraink, hatalmas uradalmakat kormányoztak. Földesúri kötelességük volt jobbágyaik egészségvédelme. Ezen túl az ,,udvartartás" és a sokszor területileg elszigetelt uradalmi székhely (esetleg vár) szükségéből létesültek ilyen tulajdonformájú gyógyszertárak. Bizonyos átalakulás figyelhető meg a XVIII. században, amikor is az uradalmi házi gyógyszertárakat felváltja az uradalmi tulajdonú, de nyilvános és szakképzett gyógyszerésszel kezeltetett típus (Keszthely, Kalocsa stb.). Külön jelentősége van annak, hogy a szerzetesrendi gyógyszertárak házi ill. nyilvános jelleggel működtek-e? A polgári gyógyszertárak között is a XVIII. században ismert forma az egy-egy orvos, vagy sebész tulajdonában álló és maga kezelte házi gyógyszertár, ami t. k. nyilvánosnak tekinthető, hiszen nem csupán családja ellátását szolgálta. M Szigetváry F. szíves közlése. 15 Zm. kgy. 1808. aug. 8. 26/86; 1810. nov. 6. 2.; 1818. jan. 8. 58/16. 10 Halmai 1964; Baradlai 1930; Perényi 1971; Szentgyörgyi 1969.
