Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai

ellenőrzésének és felállításának, valamint a külföldi gyógyszeranyagok behozatalának engedélyezése és a feladatok megszervezése az országos főorvos, a protomedikus feladatkörébe tartozott. A helytartótanács adott utasítást gyógyszerárszabvány kidolgozására, melyet Torkos J. J. 1742-ben jelentetett meg, s melynek országos használatát a helytartótanács 1745-ben elrendelte. Ez egészen 1779-ig, az új bécsi árszabás használatának elrendeléséig volt érvényben. A megyei fizikus ordináriusok időszakos gyógyszertárvizsgálatainak a gyógyszertár berendezésére, a gyógyszerek minőségére, az árszabványok betartására és a gyógyszerész képzettségére kellett kiterjednie. A megyei íizikusnak a gyógyszertári vizsgálatokról az 1786-ban elrendelt időszakos egészségügyi jelentésében kellett beszámolnia. A helytartótanács ellenőrizte a közalkalmazottak részére hitelezett gyógyszerek rendelvényeit és kifizetésüket a megyei hatóságoknál elrendelte. Árszabálymódosítások, mérgező anyagok forgalomból való kivonása, és számos más intézkedés mind-mind a helytartótanács intézkedési körébe tartozott.'' Mindezen intézkedés az egészségügy megszervezése, előrehaladása szempontjából igen fontos és létérdekű volt, mert hazánkban a XVIII. században az egészségügyi állapotok igen szomorú képet mutattak.

7 Az elmaradott, kizsákmányolt tömegeket járványok tizedelték. A hiányos egészségügyi ellátás, •a -népi gyógyászat, a kuruzslás felvirágzását hozta. A szegényság jobban bízott a javasasszonyokban, mint az orvosban. A falvak bábái szakképzetlenek voltak. A XVIII. század elejei boszorkányperek bizonyítják legjobban a kizsákmányolt nép elmaradottságát, kiszolgáltatottságát. Nem volt sokkal jobb a helyzet a városi lakosság körében sem. Szakképzett egészségügyi személy igen kevés volt, gyógyszertár csak legnagyobb városainkban működött. A fejlődés azonban lassan bár, de megindult. A következőkben ezt a fejlődést fogjuk végigkövetni a gyógyszerészet területén Zala megyében 1711—1849-ig. A legutóbbi idők gyógyszerésztörténeti szakírói helyesen leszögezik, hogy á- gyógyszerészi tevékenység egészségügyi célú. iparszerű, kereskedelmi jellegű foglalkozás volt a vizsgált korszakban.

8 A gyógyszertárak létesítésének kérdésénél ez a körülmény döntő befolyással volt. Ahhoz, hogy helyesen értékelni tudjuk Zala megye gyógyszertári hálózatának kialakulását, fejlődését, meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, melyek a gyógyszertárak létesítését lehetővé tették. 2. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT FEJLŐDÉSÉNEK STATISZTIKAI ADATAI A XVII. században Zala megye fejlődése teljesen megállt,' sőt vissza^ fejlődött. Az állandó csatározások és a török megszállók zaklatásai miatt a.: 6

Blázy 1965. . • • 7 Halmai 1964; Kanyar 1970; Kőszegi .1969; Molnár 1968, 1969. "Szentgyörgyi 1969; Perényi F.{. Az .ellenreformáció korszakának -gyógyszerészére. 1972-ben elhangzott előadása.