Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége
évben az egyik, másik évben a másik ggyógyszertár szolgáltassa a szereket. Ez újabb elégedetlenségre adott okot, míg végül is a félévenkénti, ill. keresztféléves kiszolgáltatás cserében állapodtak meg. 231 Ez az összeg az előbbiekhez viszonyítva jóval jelentősebb. Ez, Zalaegerszeg megyeszékhelyi voltából következik. Az 1840-es évek második felében átlagban évenként ez mintegy 1000 Ft-ot tett ki. 232 A keszthelyi uradalmi gyógyszertár számadáskönyveiből következtetéseket tehetünk a XIX. század gyógyszertárainak forgalmára. Ezek a ,.Diarum Proventuum et expensarum pharmacopolii Dominalis"-ok évenként kötve, a napi bevételeket és kiadásokat, a hitelezettek neveit és a hitel összegét, ezek félévenkénti összesítését, a behajtás bevételi tételeit, majd a gyógyszerész évvégi pénzügyi elszámolását tartalmazzák 1821—1864-ig. A vizsgálat alapjául az 1831—1840-ig terjedő időszak adatait vettem. 233 Ennek a tíz évnek a megválasztása azért is indokolt, mert az 1829-ben megjelent gyógyszerárszabás ez alatt az idő 'alatt csak kisebb kiegészítéseket nyert, és használata 1843-ig, az új gyógyszerárszabás megjelenéséig volt elrendelve. 23 '* Ezért az 1831—1840-ig terjedő időben a gyógyszertár bevételi tételeinél nem kellett árkorrekciót alkalmazni. Az adatokat a IV. sz. táblázatban foglaltam össze. A tételszámból, azaz a bejegyzések számából a következő következtetéseket tehetjük. A hitelezettek nevei a „Diarium"-ban naponként sorszámozva a hitel összegével együtt vannak feltüntetve. A készpénzzel fizető betegek, ill. vásárlók számára csak következtetni tudunk a napi összbevételek összegéből, valamint a hitelezettek átlagából. A készpénzzel fizetők térítése egy összegben, egy sorszámmal szerepel naponként, míg a hitelezettek nevei és a hitel összege tételenként szerepel. Ennek alapján megállapítható, hogy a készpénzzel fizetők és a hitelezettek aránya 40:60%. Az évi bejegyzések napi arányos részével számolva, a napi személyforgalom 9—12 személyre tehető. A napi átlagbevételek, a gyógyszertár összes bevételeiből számíthatók ki, ha 310 nyitvatartási napot veszünk figyelembe. A gyógyszertár évi Összes bevételeinek 10 éves átlagából számítva, ez mintegy 8,8 Ft-ot tesz ki. Az adatokból következtethetünk az évi átlagos felújítási Összegre, és ha ezt az összes bevételekhez viszonyítjuk, százalékosan kapjuk meg a felújítási összeget, a személyi fizetésekre és a gyógyszertár tiszta nyereségére vonatkozó százalékos értéket is. Ezek szerint a gyógyszerkészlet pótlására, a gyógyszertár felújítására az összes bevételek mintegy 30%-át, személyi fizetésekre 18%-át (gyógyszerész évi 400 Ft, laboráns 96 Ft) fordították. A gyógyszertár tiszta nyeresége az összes bevételek 52%-a volt. A gyógyszertár összes bevételi adatai közül az 1831 és az 1839 1 évi kiugró értékek (1831-ben közel + 22%), feltétlenül összefüggésbe hozhatók az 1831-es kolerajárvánnyal, valamint az 1839ben Keszthelyen állomásozó katonaság gyógyszerigényével. Mint ahogy arról másutt megjelent adatok tanúskodnak, az 1831. évi kolerajárvány gyógyítá231 Zm. kgy. 1846. ápr. 30. 1565; 1846. jan. 12. 39; 1847. aug. 4. 2428; 1847. nov. 10. 4665. 232 Zm. kgy. 1846. jan. 12. 39. ^Festetics 1296—98. cs. 234 Blázy 1965; Ernyey 1905.
