Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 6. A gyógyszertárak elhelyezése
újra találkozunk vele, ekkor már G szoba, ebből 2 bolt, valamint 2 konyha, 1 pince, 1 kamra helyiségekből állt. A város házainak összeírási rendszeréből és az 1821-es térkép alapján az épület a mai Szabadság u. 18. számú épület helyén állt, az akkori Fő utca és Szalajtó utca sarkán (lásd 8. sz. ábra 3. jelzet). 156 Ezt az épületet később újra átépítették mai formájára (lásd 9. sz. ábra). Az épület ma is a „Két Oroszlán" gyógyszertár utódának ad helyet. összefoglalva és értékelve adatainkat megállapíthatjuk, hogy Keszthely első gyógyszertára elhelyezése mind ferences rendi, mind földesúri, uradalmi tulajdona idején e tulajdon viszonyokhoz volt kötve. Az a körülmény is, hogy elhelyezésében a város fejlődésének, központjának csak áttételes szerepe volt, ezt támasztja alá. Bizonyítja az is, amit az előző fejezetben láttunk, hogy a gyógyszertárak tulajdonformái miként motiválják a gyógyszerészet egészségügyi célú ipar, kereskedelmi jellegű voltát. Zalaegerszeg Zalaegerszeg város fejlődését döntően befolyásolta, hogy a vizsgált korszakban mindvégig megtartotta mezőgazdasági jellegét. Mint azt számos szakíró megállapítja a kézműves, iparos és kereskedő réteg, de a megyei hivatalokhoz kapcsolódó hivatalnok réteg is, a kiegészítő földműveléssel és szőlőtermesztéssel, állattartással, mely a saját háztartás kielégítését szolgálta, foglalkozott. 107 Ez a jelleg a városképen és a település szerkezetében is megmutatkozik. Ez az oka az alacsony kertes beépítésnek, a jellegzetes mezőgazdasági épülettípusoknak és telekméreteknek. Ilyen vonások a laza beépítés mellett a széles és mély gazdasági udvarokból keletkezett beépítetlen belső területek, területcsoportok összefüggései, majd a város centruma felé zárta váló hagyományos építkezés (fa, zsupptető stb.) formáiban beépített utcák. Ez a jelleg mutatkozik meg az utcáknak a város központja felé szélesen vezetett voltában is. A város központját a piactér, mely a templom és a városháza tere is, alkotja. Környezetükben egy-egy emeletes városi főépület, a plébánia ház, a megyei törvényhatóság reprezentatív barokk épülete stb. helyezkedik el. A város e jellegzetességeit igen szemléletesen mutatják a 10., 11. sz. ábrák. loS A gyógyszertárak helyének megállapítása igen nagy nehézséget okozott, mert a városról részletes telekhatárokat és épületeket feltüntető térkép csak 1826-ban készült, az akkori megismétlődő tűzvészek alkalmával. E térkép azonban elnevezéseket nem tartalmaz. Kutatásaink alapján sikerült a térképhez kapcsolódó házszám és telektulajdonosi lajstromot egyeztetni. 159 Ez az összeírás azonban, csak a tulajdonosok neveit tartalmazza, így egyéb viszonyok — bolthelyiség bérlet, műhely stb. — nem állapíthatók meg belőle. Az 1858-ban készült zalaegerszegi kataszteri térkép és összeírás nem minden utca nevét tari56 Kt. 1867. A/72; 1865. 70. 157 Fejezetek 1970. Levéltár. S. 78. 158 Gerő 1971; a tértkép Zalaegerszeg kataszteri térképe 1858-ból; Magyar Országos 159 Zeg. 392.
