Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 6. A gyógyszertárak elhelyezése

„már a múlt században keletkezett, s a század közepén létezett nyilvános gyógyszertár, mely akkoron a Sz. Ferenc szerzetbeli Atyák tulajdona volt.. . Ez után N. M. Gróf Festetics György Eő Exellentiaja, mint igen jó számító, sa­ját költségén a curialis épületében Uradalmi gyógyszertárat nyitott. . . i53 A gyógyszertár elhelyezése a rend feloszlatása után meg kellett, hogy vál­tozzon, mert a rendházba előbb katonaság költözött, majd 1808-ban gimnázium létesült a premontrei szerzetes rend Keszthelyre költözésével. Melyik épülete volt hát a városnak a fenti idézetben szereplő „curialis épület?" Keszthely régi levéltára, ahonnan ezt hiteltérdemlően megtudhatnánk, szinte teljesen elpusztult, A Festetics család levéltárában olyan adatot nem si­került találni, mely a gyógyszertár áthelyezéséről tanúskodna, így bizonyos­nak látszik, hogy időközben nem helyezték át. Festetics László által 1821-ben készítettetett keszthelyi térkép megnevezéseket nem tartalmaz. Mégis e térkép segítségével és az 1850-es évektől kezdődén Keszthely város Levéltárában ta­lált „Városi ház és lakrészek rovatos összeírásai" alapján sikerült meghatá­rozni a gyógyszertár elhelyezésére szolgáló épületet. 154 Ezek az összeírások minden esetben a Festetics kastéllyal kezdődnek. A kastélytól délre fekvő Fő utca (mai Szabadság út) mindkét oldalán egészen a Georgikon utcáig a Feste­ticsek tulajdonában lévő épületek voltak. Kézenfekvő, hogy az összeírást itt folytatták. Az összeírás szerint a 3. sz. épület a „Festetics tisztilak'', másutt „uradalmi ház" elnevezéssel került nyilvántartásba, melyben 11—19 szoba, kamrák, konyhák, pincék, istállók találhatók. Ezekben az összeírásokban a la­kók között mindig szerepel az uradalmi gyógyszerész is. Azt pedig a gyógy­szertár leltáraiból tudjuk, hogy a gyógyszerész egy épületben lakott a gyógy­szertárral. Ez a nagy épület csak a mai Szadság u. 5. sz. lehet. Adataink sze­rint itt működött a gyógyszertár 1864-ig. 155 Smalkovits Mihály megyei főorvos jelentéséből kitűnik, hogy a gyógyszer­tár „a mint ez ma is létezik, nem egészen nyilvános, hanem csak privátházi alakban, azért még ma sints (1845) az útszára ajtaja. . ." A gyógyszertár tehát, udvarra nyíló helyiségekben volt elhelyezve (lásd 8. sz. ábra 2. jelzet). A Festeticsek 1864-ben eladták a gyógyszertárat Vadona János gyógysze­résznek. A gyógyszertárat az 1865-ben felvett házszám összeírásban a 99. számú házban találjuk, melyben Vadona J. mint a Festetics tulajdonú ház bérlője, de mint a „Két Oroszlán" gyógyszertár tulajdonosa lakik. Ezen össze­írásból kitűnik, hogy 1867-ben lesz Vadona J. az épület tulajdonosa is. Ez a 99. sz. épület 1861-ben még Festetics tulajdon volt, melyben Kormuth Zsig­mond kereskedő lakott. Egy szoba, egy kamra, helyiségekből álló nádfedeles épület volt. Az összeírások tanúsága szerint az épület „elpusztult'' és 1864-ben 153 Zm. kgy. 1847. jan. 25. 69; Festetics 1295. 154 Győri S.: Mappa fundorum et intravillanorum oppidii Keszthely ... 1821. Or­szágos Széchenyi Könyvtár. T.a. 1847; Kt. A/72; 70. ^Keszthely városképi és műemléki vizsgálata. 1951. — kézirat — Országos Mű­emléki Felügyelőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom