Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 6. A gyógyszertárak elhelyezése
jét éppen a település fejlettségének megfelelő szintjében ismertük fel. Ezen vizsgálódásaink teszik szükségessé, hogy egy adott település szerkezetében megkeressük a gyógyszertár helyét, hogy funkcióját mind a település életében, mint történelmi értékelésben helyesen lássuk. Abból tehát, hogy egy gyógyszertár, hol található és milyen elhelyezésű a település szerkezetében, helytörténeti jelentőségén túl, szaktörténeti szempontból igen jelentős következtetéseket vonhatunk le. Meg kell tehát keresnünk a gyógyszertár elhelyezésének konkrét megállapításán túl azokat az általánosítható típusokat, melyek a gyógyszerészet szakmai és társadalmi jellegét és szerepét befolyásolják, ill, tükrözik. Az elhelyezés helyrajzi vizsgálatát két település, Keszthely és Zalaegerszeg, három gyógyszertárával végezzük el. A megye többi gyógyszertárainak elhelyezését összefoglalóan tárgyaljuk. Keszthely A keszthelyi gyógyszertár 1748—1789-ig a ferences rend tulajdona volt. A gyógyszertár a rendházban volt elhelyezve. A városnak az a pontja, ahol a rendház és a vele összeépült templom elhelyezkedik a XVII. században a keszthelyi végvár volt, melyet palánksorokkal és árkokkal erősítettek meg. 149 A török veszély elmúltával Keszthelyen sem volt szükség többé várra. A kolostort és templomot, amelyet az angol Clements 1715-ben még tető nélkül látott 1720-as években kapták vissza a ferencesek. 150 A helyreállítás után a rend szolgálatában állt 1789-ig. A XVIII. században a település központja az egykori vár, tehát a rendház és a templom volt. A XVIII. század második felében azonban a város fejlődése, mely mint az uradalom székhelye indul meg, súlypontjával is átalakul és az uradalommal kapcsolatos gazdasági egységek köré tevődik át. Mint azt a 8. sz. ábrán láthatjuk e súlypont áttevődésével a városközpont elnyújtottan, az akkori Fő utca mentén jött létre. 151 Az 1748-ban már működő gyógyszertár elhelyezésére a rendház egy helyisége szolgált. Egyes szerzők arra következtetnek, hogy az „épület nyugati oldalán befalazott ajtó és négy vasablak talán az egykori patika helyét jelöli meg" (lásd 8. sz. ábra 1. jelzet). E következtetést alátámasztja az a tény, hogy a múltban a gyógyszertárak ajtaját, ablakait gyakran védték vas ajtóval, ablakkal, mint ahogy erre Zala megyében másutt is van adatunk. 152 A gyógyszertár 1789-ben eladásra került, előbb La Rosé kirurgus, majd a Festetics család tulajdonában, mint földesúri, uradalmi gyógyszertár működött 1864-ig. E korszakban a gyógyszertár elhelyezésének és helyének megállapítása különös gondot okozott. Smalkovits Mihály megyei főorvos egy jelentésében, mely 1846-ból való, a következőket olvashatjuk: *« Koppányi 1962. 150 Kropf 1921. 151 Koppányi 1962. 152 Zm. kgy. 1808. nov. 15. 21/29.
