Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
gyógyszertár-létesítési kísérletek Már a korábbiakban Nagykanizsa, Keszthely és Zalaegerszeg gyógyszertárainak tárgyalásakor az ott felmerülő gyógyszertárak felállítására történő újabb törekvésekről megemlékeztünk. Feldolgozásunk azonban nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy 1839-ben Dulff, Ferenc Légrádon kívánt gyógyszertárat felállítani, valamint 1845-ben Perneszi Pál, aki 1839-ben Pesten végzett Zalalövőn felállítandó gyógyszertár engedélyezéséért folyamodott. A légrádi gyógyszertár felállítását a helytartótanács szükségtelennek tartotta. A zalalövői gyógyszertár kérvénye már a megyei jóváhagyásnál elutasítást nyert, hiába fordultak ezért a lövői közbirtokosok is újabb kérvénnyel, a megye Smalkovits M. főorvos véleményét osztotta. 139 Szaktörténeti szempontból csak úgy, mint kortörténetileg jellemző Smalkovits Mihály megyei főorvos jelentése és véleménye a zalalövői gyógyszertárral kapcsolatban. Jelentős azért, mert képet kaphatunk arról, milyen ellentétek húzódtak meg korszakunkban gyógyszerész és orvos között. Arra is rávilágít e dokumentum, milyen volt a XIX. század közepén a nemesi vármegye (Zala megye) osztályérdekeket szolgáló egészségpolitikája. Bár a vélemény valóságos tényekre látszik hivatkozni, azokat a legtöbb esetben eltúlozva tárgyalja. Ha a jelentés adatait összevetjük Zala megye térképével (lásd. 5. sz. ábra), e túlzásokat azonnal észrevehetjük. „. .. Egyéni véleményem és szakismeretemnél fogva oda vagyok kénytelen nyilatkozni, hogy a kért gyógyszertárnak Zalalövőn felállítására tett kérelem megtagadtasson, mert annak felállítása nem csak nem szükséges, de a közönségre nézve veszedelmes lenne is. . . Mert bár a folyamodó azt hozza fel, hogy Zalalövőnek 15—18 000-re rúgó népessége (de csak önérdekbeli számítással) felette szükségessé tesz itt egy gyógyszertár felállítását; mivel. . . Zalalövő a Körmend—Fiume úton létezik,... én az ügyet orvosilag és részrehajlatlanul, de szakértőleg tekintve Zalalövőt csak a múlt évben vásártarthatás által mezővárosodott oly kis helynek ismerem, hol az eddigi négy, csak sínylődő, közeli gyógyszertárak miatt, mely a tájat szükséges gyógyszerekkel a betegeskedők nagy alkalmatlansága nélkül elláthatják, éppen nem szükséges egy új, soha magát csak gyéren tengődésig sem emelő, s létezőket gyengítő gyógyszertárat felállítani. A körmendiek és zalaegerszegiek Lövőtől legfeljebb harmadfél órára vannak, mindenkor jó úttal összekötvén; — ezek Baksáig könnyen ellátják a vidéket, innen pedig a Muráig, s Vas megyéig; Alsó Lendva, melynek távolsága a folyamodásban csak ámításra használtatik (t. i. 2.5 állapodás) — minthogy akik a lövői dombon fölül laknak már közel érik Lendvát a rögtöni esetekre a Lövőn lakozó járásbéli orvos köteles szereket tartani (?!) ezért... eddig soha orvosi szer nem vehetése miatt meg nem haltak, így ezután is mindig megszerezhetik azt könnyen.. . csak akarják; de éppen ez a baj, hogy nem akarnak orvosi szerrel élni, — ugyanis... a kikürtölt 15—18 000 vidékbéli lakosból, ha ezen szám igaz volna is orvosi szerekkel ez egész vidéken semmiképp nem él 100 család, már ezek hogyan tegyék szükségessé az új gyógyszerls Zm. kgy. Légrád: 1839. máj. 6. 1758; 1840. jan. 20. 138; Zalalövő: 1845. nov. 10. 4993, 4997.
