Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
restek, sikertelenül. 97 Végre 1814 júniusában nemes Isoó Ferenc szombathelyi származású gyógyszerész kéri és kapja meg a zalaegerszegi második gyógyszertár felállításának engedélyét. Még ebben az évben meg is nyílt a gyógyszertár Kaszahózán, Zalaegerszeg közvetlen közelében, de a Zala túlsó partján, minthogy Isoó a városban nem tudott alkalmas helyet szerezni. Egy éves ottani működés után a szombathelyi püspök hozzájárulásával sikerült a városban, szemben a zalaegerszegi első gyógyszertárral Isoónak üzlethelyiséget bérelnie, és a gyógyszertárt áthelyeznie. 98 Az épületet csak 1820-ban tudta megvásárolni 4500 Ft-ért." Jogosan fel kell tételeznünk, hogy a megye főorvosának az első gyógyszertárral és annak tulajdonosával kialakult kapcsolatában ennek szerepe, volt. Mind a főorvos, mind Isoó Ferenc Szombathelyről került Zalaegerszegre. Isoó Ferenc a gyógyszertárat az 1830-as évekig maga vezette. Ezután Szép Károly, majd 1842—1845-ig Sipos Károly, mint bérlők működtek >a gyógyszertárban. 100 Isoó Ferenc 1842-ben meghalt, a gyógyszertárat özvegye tartotta fenn és az előbb említett Sipos Károllyal kezeltette. Sipos Károly 1845-ben Perlakon új gyógyszertár felállítására kért és kapott engedélyt, így távozott Zalaegerszegről. A gyógyszertár vezetését Isoó Ferenc fia, aki közben befejezte tanulmányait, vette át és vezette 1875-ig, eladásáig. 101 A két zalaegerszegi gyógyszertár együttműködése nem nevezhető a legjobb indulattal sem békésnek. Számtalan, a gazdasági érdekellentétből éredc feljelentés, kérvény tanúskodik erről a Zala megyei Levéltárban. Ez a szembenállás mutatkozott meg később is. amikor a város vezetéséért küzdő két ellenpárt hangadói között egyfelől Reisinger Józsefet és Anisits Dánielt, másfelől Isoó Ferencet és öccsét Isoó Alajos ügyvédet találjuk. 102 Zalaegerszeg mindkét gyógyszertárát, az ekkor Isoó Ferenc tulajdonában levő „Szent Háromság" gyógyszertárt 1858-ban, az Anisits Dániel tulajdonában levő „Szent Lélek" gyógyszertárt pedig az 1859-ben reáljogúaknak nyilvánították (lásd 6. sz. ábra.) 103 Bucsuszentlászló A ladiszlaita ferences szerzetes rendtartomány a XVIII. században az akkori szentlászlói rendházban a rendelkezésre álló adatok szerint működtetett házi gyógyszertárat. Szentlászló búcsújáró hely volt a rendház és templom körül a XVIII. század elején település még nem létesült. A rendházban önálló patika-szoba létéről nem tudunk, valószínűleg a gyógyszerek a fűszeres kamrá37 Zm. kgy. 1912. febr. 28. 38/52; 1812. szept. 1./75. 98 Zm. kgy. 1814. jún. 6. 929/1; 1814. okt. 12. 12. üa Zeg. 736/166. 10u Zm. kgy. 1838. jan. 15. 2022/83; 1844. nov. 4. 3753. 101 Zm. kgy. 1845. márc. 3. 415. 102 Sirnonffy 1971. 103 Jakab 1962. „Szentháromság": Sopron 1858. aug. 6. 13718; „Szentlélek"; Sopron 1859. jún, 30. 12217.
