Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
található. 41 E hosszú küzdelem alatt áz egyes kérvényezőket a város, a földesúr vagy a megye marasztalta el. A legtöbb esetben a helytartótanácsi engedélyt nem kapták meg, mert Lováck Ferdinánd jó összeköttetései révén, megakadályozta azt. A korra jellemző az a nyilatkozat, amit a Batthyány uradalom intézője tett Szép Károly gyógyszerész kérvényéhez. A legjellegzetesebb részt idézem: „ ... Lováck Ferdinánd a Háller fele patikát több esztendők előtt magának megszerezvén ezen pénzen vásárlott patikának, ha szükséges, isméti felállításáról nem tiltathatnák (holott azt már régen eladta! szerző j.) s így tekintőleg csak egy harmadik gyógyszertárnak felállításáról volna szó, melynek szüksége a mostani környülállásokban éppen nem tapasztaltatik, — mindezeknél fogva, az Uradalom Nagykanizsán, második, vagy harmadik patikának felállítását ez alkalommal nem kívánja". Végül is 1835-ben Szép Károly, Schvartz Ferenc, Czellinger Ferenc és Lováck Károly kérvényezők közül a vármegye, hogy Lováck Ferdinánd tovább ne lehessen monopol helyzetben, Szép Károlyt választja és a gyógyszertári engedélyt az ő számára kéri a helytartótanácstól.''" A gyógyszertár 1836 decemberében nyílt meg, miután a megyei fizikus vizsgálata (vizitációja) megtörtént. 43 A gyógyszertárat mely az ,.Igazság" nevet vette fel (feltehetően ezzel is demonstrálva Lováckék mesterkedései csődjét), a soproni helytartósági osztály 1859-ben reáljogúnak ismerte el (lásd 6. sz. ábra). Tekintettel arra, hogy az 1830-as évektől a helytartótanács már csak személyes jogot adományozott, a reál jog elnyeréséhez Szép Károly tulajdonos gyógyszertárát 1801-ben alapítottnak tüntette fel, mert csak így nyerhette azt el. De mint az a fentiekből kitűnik, semmiképpen nem tekinhető az ,,Igazság" gyógyszertár a „Hallerianna" jogfolytonos utódjának. 44 Keszthely Keszthely fejlődését meghatározta, hogy a Festetics uradalom központja volt. Az állandóan gyarapodó Festetics uradalom, az egyre bővülő háztartás, udvartartás, építkezések stb. nagy vonzerőt gyakoroltak. Ehhez jelentősen járult hozzá, hogy a XVIII. század második felében Festetics Kristóf és Pál külföldi morva, német mesterembereket telepített a városba. Festetics György alatt pedig, a korszerű gazdasági művelésformák bevezetésével, a Georgikon felállításával, tovább nőtt Keszthely jelentősége. 45 41 Zm. kgy. 1819. ápr. 19. 715; 1819. okt. 25. 1973; 1829. ápr. 27. 1192;1829. okt. 10. 1917, 2040; 1829. nov. 9. 2434; 1830. jan. 11. 25; 1830. márc. 15. 000; 1831. jan. 17. 266; 1831. ápr. 18. 1180; 1831. szept. 26. 3717; 1833. jan. 7. 296; 1833. ápr. 15. 1038; 1833. dec. 7. 2815; 1834. márc. 11. 450; 1835. jan. 22. 1476. 42 Zm. kgy. 1835. nov. 12. 2183. 43 Zm. kgy. 1837. jan. 9. 132. "Jakab 1962. — Sopron 27956. 45 Koppányi 1962; Szabó 1928.
