Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat

1792-ben Francz Antal, miután a pesti egyetemen szerzett diplomáját a megyében kihirdetik, megvásárolja a gyógyszertárat. 33 A gyógyszertár az ő kezelésében működött az 1880-as évek elejéig. A század első éveiben a gyógy­szertárat már Lováck Ferdinánd kezelte, mint bérlő és a levéltári adatok tanú­sága szerint „Frantzin Ursula", Francz Antal özvegye a gyógyszertár tulaj­donosa. Francz Antal sorsáról nincs adatunk. 3 '* 1806-ban Lováck Ferdinánd vásárolta meg a gyógyszertárat és egészen 1837-ig vezette. 35 1837-ben fia Károly veszi át a gyógyszertár vezetését és a vizsgált korszak végéig őt ismerjük, mint a gyógyszertár tulajdonosát. 36 1860-ban Nagykanizsa első gyógyszertára, mely az 1840-es években a „Fe­kete Sas" nevet vette fel, a soproni helytartósági osztály 1860. ápr. 4. (6365 sz. rendelete által reál jogúnak ismertetett el. 37 Nagykanizsa második gyógyszertárának története igen kalandosan kezdő­dött. 1801-ben Haller Antal gyógyszerész Nagykanizsára nősült és felállított e gy gyógyszertárat. Időben meg is indította az engedélyezési akciót, melyhez sikerült a város tanácsának és földesurának hozzájárulását is megszereznie. A megyei törvényhatóság engedélyezésre továbbította a kérvényt a helytartó­tanácshoz, de az elutasította. A város azonban nem nyugodott bele és addig instanciázott, míg végre, 1805-ben megkapták az engedélyt. 38 A „Halleriana gyógyszertár" azonban nem sokáig működött. Működése alatt is, igen sok pa­nasz érkezett, mind a városi tanácshoz, mind a vármegyéhez. Haller Antal ui. „a mulatságot szeretvén, a patikában soha nem találtatott, hanem a betegek­nek azt a városban felkeresni kellett". 39 Végül is gyógyszertárat Lováck Fer­dinánd vásárolta meg. A város azzal a kikötéssel élt, hogy Lováck köteles lész mindkét gyógyszertárát nyitva tartani. Lováck pár hónap elteltével kérvény­nyel fordult a városhoz, hogy az új „alsó-patikát" bezárhassa, „mert az embe­rek bizalma úgyis a felső patikában vagyon". Bár a város kérését elutasította a gyógyszertárat 1808-ban Vidákovics bábsütőnek adta el. A gyógyszertárat egy darabig még Haller Antal, mint bérlő vezette, végül is megszűnt. 40 Az 1810-es években újabb küzdelem kezdődik a nagykanizsai második gyógyszertár felállításáért. Számos jelentkező akad, de az engedélyt megsze­rezni csak Salamon Antalnak sikerült, de mire az megjött, Salamon nem volt 3:! Zm. kgy. 1792. márc. 26. 52,20. :w Barbarits 1929; Zm. kgy. 1803. márc. 19. 4.: 1803. márc. 23. 4/2. ;15 Zm. kgy. 1806. febr. 24. 34 18. 36 Zm. kgy. 1837. nov. 13. 2436. 37 Zala megye főorvosának kéziratos feljegyzései, melynek sorsáról Jakab G. a Za­lai Hírlap 1962. márc. 4. számában számolt be. — jelenleg a szerző tulajdonában — alapján állapíthatók meg Zala megye gyógyszertárainak jogállását meghatá­rozó helytartótanácsi rendeletek számai. A továbbiakban erre hivatkozva idé­zem a rendelet számait. 3S Barbarits 1929. 39 Zm. kgy. 1803. dec. 5. 120; 1804. febr. 20. 23. 4u Barbarits 1929.

Next

/
Oldalképek
Tartalom