Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat
hogy az elvándorlást megakadályozzák. A török kiűzése után e települések is mezővárosi státust követeltek és a legtöbb esetben élveztek. A legjelentősebb tényező a nagyszámú végvárnak a fentiekben már ismertetett jogi és gazdasági helyzete volt. A mezővárosokban Zala megye lakosságának mintegy 20%-a élt. A falvak átlagos lakossága 400 fő, míg a városoké 2000 a XIX. sz. első felében. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a városi lakosság gazdasági, társadalmi fejlettsége tekintetében lényeges különbségek mutatkoztak a 11 000 lakosú Nagykanizsa és a csak 300 lelket számláló Szécsisziget mezőváros esetében. A megye legjelentősebb mezővárosai Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Tapolca, Sümeg, Csáktornya voltak. A mezővárosok jogi, társadalmi helyzetét az alábbiakban foglalhatjuk Össze. Jogilag a mezőváros nem volt önálló községszervezeti kategória. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés sem alkalmazta ezt az elnevezést és nem tett különbséget mezőváros és úrbéres községek között. Nem alakult ki egységes mezővárosi jog. Bizonyos szabadságjogok és hűbéri kötöttségek a mezővárosok szinte mindegyikében más-más viszonyt mutattak. Ez egyedi jelleget ad és szükségessé teszi, hogy fejlődésük vizsgálata egyedileg történjen. Szaktörténetünk szempontjából e fejlődést meghatározó tényezők bizonyos mértékig egységesíthetek, ezért mint már erre korábban utaltunk, bizonyos típusok kiválaszthatók. A fejlettebb mezővárosi birtokos lakosság osztályjellege, mint ahogy erre Simonffy E. rámutat, kettősséget és ebből eredően ellentmondásokat tartalmaz. Ez abban látható, hogy a város határában levő földeket úrbéres jellegük dacára a városi birtokos lakosság szabadon adhatta, vehette. A mezővárosi polgár kézműves, kereskedő, földműves, társadalmi helyzete nehezen meghatározható átmeneti jelleget mutat a szabad királyi városi polgár és falusi jobbágy társadalmi helyzete között. 23 4. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT A gyógyszertárak létesítésének kérdését részletesen a nagykanizsai, keszthelyi és zalaegerszegi gyógyszertárak esetében vizsgáljuk. E három város fejlődése és benne a gyógyszerészet megjelenése modellül szolgálhat a korszak L^yégyszertárhálózati kialakulásának történelmi vizsgálatához. A megye többi gyógyszertárának létesítési kérdéseinél csak az egyedi és legfontosabb adatokat mutatjuk be. Nagykanizsa Nagykanizsa a XVIII. század közepe óta Batthyányak birtoka volt. A század elején a város szabad királyi városi kiváltságokat vindikált magának.. 22 Fejezetek 1970.
