Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 3. A településformák szerepe a gyógyszertárak létesítésében, különös tekín-tekintettel a mezővárosok fejlődésére
székhelye volt. E jellegénél fogva, mint a korszak településfejlődési típusát, kell vizsgálnunk a későbbiekben, amikor a keszthelyi gyógyszertár történetével foglalkozunk. A fejlődésnek a XIX. század első felében történt lassulása abban nyerheti magyarázatát, hogy a késői feudalizmus lehetőségeit a XVIII. század folyamán, a felvilágosult abszolutizmusban teljessé teszi és a XIX. század első felében már továbbfejlődésre képtelenné válik. A Rákóczi-szabadságharc után, hiányoztak még azok a külső és belső piacok is. ahol a földesurak vagy jobbágyaik értékesíteni tudták volna feleslegeiket. A század elején alakulnak ki Zala megye piachelyei, Lendva, Bagonya, Dobronak. Lenti, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Sümeg, Keszthely, Tapolca, Nagykanizsa, Csáktornya. Az ipari-mezőgazdasági csere csak részleges, hiszen az ipar fejlődésére jellemző, hogy a paraszt, amit tud megcsinál magának házilag, az iparos, kézműves pedig földet, szőlőt is művel. A század második felére a mezegazdasági árutermelés fokozódásával, árut a kereskedelemnek elsősorban a mezőgazdaság ad. így tehát fejlettebb értelemben vett kereskedelem, csak II. József uralkodása idején alakult ki. A mezőgazdasági árutermékeknek különösen a napóleoni háborúk alatt kialakuló nagy külföldi kereslete (gabona konjuktúra) fellendíti a kereskedelmet. 1 " A kereskedelem fellendülésének hatása figyelhető meg Nagykanizsa fejlődésében is. Két megye, Somogy és Zala kereskedelmi útjainak csomópontjában az Adria és Balkán felé irányuló, illetve onnan jövő kereskedelem gócává válik (lásd 5. sz. ábra). Különösen jelentős a fejlődés a XVIII. század utolsó negyedétől a vizsgált korszak végéig, mind ütemében, mind nagyságrendben nagyobb mint Keszthely és Zalaegerszeg fejlődése. A kereskedelemnek a mezővárosi fejlődésben tehát döntő szerepe volt. E jellegénél fogva, Nagykanizsát mint a korszak településfejlődési típusát tárgyaljuk a gyógyszertárak történetével kapcsolatosan. A megyei közigazgatási szervezet jelentőségével a helytartótanács tárgyalásánál már foglalkoztam. Az abszolutizmus rendszerének irányítása magával hozta a megyei bürokrácia fejlődését is. A hivatalnok réteg lassú növekedése, a megyegyűlések, a megyei törvényszék szerepének bővülése és kiszélesedése eredményezte Zala megyében a megyeszékhely, Zalaegerszeg mezőváros viszonylagos fejlődését. Ez a megyeszékhelyi státus előnyös volt. mert a megyegyűlések, törvényszékek alkalmával sokan megfordultak a városban, igyekeztek szükségleteiket beszerezni. Ez az igény fellendítette bizonyos mértékben a város kézműves-iparát, és forgalmasak lettek és jól jövedelmeztek a vendéglők. A megyei tisztségviselők házat építettek, a megye alkalmazottainak egyik rétege letelepült, de ez létszámában nem volt jelentős. Ezek a tényezők a XVIII. század folyamán lényegesen lassabb fejlődést eredményeztek a kereskedő városi fejlődési típushoz viszonyítva. Ezért e mozzanatokban meg kell látnunk a mezevárosi fejlődés újabb típusát, a „tisztviselő"' várost. 20 19 Acsády 1896; Csapodi 1933; Szántó 1954; Tagányi 1896; Takács 1900. 20 Fejezetek 1970; Simonffy 1971. 23-
