Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai

Mindezeket összefoglalva, a gyógyszertárak tulajdonformáit és jellegét az alábbiak szerint csoportosíthatjuk •i\ viz:;gált korszakban: Szerzetesrendi tulajdonú — házi, vagy — nyilvános gyógyszertár. Földesúri tulajdonú, uradalmi — házi, vagy — nyilvános gyógyszertár. Polgári tulajdonú — házi, vagy — nyilvános gyógyszertár. Hadsereg tulajdonú, katonai •— helyőrségi, vagy — tábori gyógyszertár. (Mindkét típus lehet rendeltetésszerű, ill. nem rendeltetésszerű felhasználású.) Városi tulajdonú, polgári kezelésű gyógyszertárról a vizsgált korszakban és a három megyében nincsen adatunk. (E forma feltehetően a XVIII. században már megszűnt.) A gyógyszertári hálózat számszerű növekedését, a számszerű időszakos megoszlású, valamint ennek %-os növekedését ábrázoló 2., 3., 4. sz. ábrák tanulmányozásakor három különböző típusú fejlődési szakaszt különböztethetünk meg. Kezdeti fellendülő szakasz. E szakasz Zala megyében az első öt, Vas megyében az első négy, Bács-Kiskun megyében az első két gyógyszertár megjelenéséig tart. Bár időben nem egyszerre kezdődik és nem egyszerre végződik. Idősorrendben első Vas, második Zala, majd Bács-Kiskun megye. Az időszak lezáródását az 1780-as években állapíthatjuk meg. Az ebben a fejlődési periódusban létesített gyógyszertárak tulajdonformái vegyesek. Zala megyében két szerzetesrendi, három polgári, Vas megyében egy szerzetesrendi, a többi polgári, Bács-Kiskun megyében egy egyházi földesúri uradalmi, szerzetes kezelésű és egy polgári tulajdonú gyógyszertár létesült. Vizsgált korszakunk mintegy százötven éves időtartamához viszonyítva, ez az első fejlődési periódus 75—80 évig tart, ami fél időtartam. Ehhez viszonyítva a gyógyszertári hálózat fejlődését, azt kapjuk, hogy ez alatt a viszonylag hosszú idő alatt a gyógyszertári hálózatnak csak mintegy negyedrésze alakult ki. Ezt az időszakot követi az átmeneti, állandósult szakasz. Ez a periódus Zala és Vas megye esetében csupán 20—22 évig, Bács-Kiskun megye esetében hozzávetőlegesen 35 évig tartott. Ebben az időszakban a megyék területén új gyógyszertár nem létesült, de e fejlődési periódusban történik a szerzetesrendi tulajdonviszonyok átrendeződése. Ezt a fejlődési intervallumot a fokozódó fellendülés szakasza követi. Ez az egész fejlődési korszaknak (1711—1849) egyharmadát kitevő időszaka alatt a gyógyszertárak száma rohamosan emelkedik, mintegy háromszorosára nő. Ez a fejlődés egyenletes és állandóan Zalai Gyűjtemény I. 17