Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai

II. sz. Táblázat A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai időszakos megoszlásban időszak ZALA MEGYE VAS MEGYE ! BÁCS-KISKUN M. időszak gyógyszertárak gyógyszertárak gyógyszertárak időszak száma növekedés %-os száma növekedés %-os száma növekedés %-os 1715-ig i 1 — — 1725-ig 1 8.3 1 6,66 — — 1735-ig 1 8,3 1 6,66 — — 1745-ig 1 8,3 2 13,32 1 10 1755-ig 2 16,6 3 19,98 1 10 1765-ig 2 16,6 4 26,64 2 20 1775-ig 4 33,2 - 4 26,64 2 20 1785-ig 5 41,5 5 33,33 2 20 1795-ig 5 41,5 7 46,62 2 20 1805-ig 6 49,8 8 53,28 3 30 1815-ig 7 58,1 59,94 4 40 1825-ig 8 66,4 lü 66,66 6 60 1835-ig 10 83,0 12 79,92 ;10 100 1845-ig 12 100,0 15 1 100,00 10 100 A gyógyszertárhálózat területi eloszlásának vizsgálatakor döntő jelentőségűnek látszik az adott terület földrajzi körülményein túl, településformái és népessége fejlődésének vizsgálata. Az I. sz. táblázatból kitűnik, hogy a szerzetesrendeknek csak a XVIII. században, a jezsuita rendnek 1773-ig, a ferences rendnek 1788-ig volt gyógyszertáruk Vas és Zala megyében. A gyógyítással és gyógyszerészettel hivatalosan foglalkozó irgalmas rendnek, mely e kor után is működhetett, tulajdonában a két megye területén nem volt gyógyszertár, önként adódik a kérdés, hogy milyen szerepe volt >a XVIII. században a gyógyszerészet története szempontjából a szerzetesrendeknek. A jezsuita, valamint az irgalmas rend ilyen tevékenységéről bőséges feldolgozásokat találhatunk szakirodalmunkban. Mivel Zala megye területén csak 'a ferences rend fejtett ki gyógyszerészeti tevékenységet a XVIII. század folyamán, a megye területén két nyilvános és egy házi gyógyszertárat tartottak fenn, és mert szaktörténeti irodalmunk korábban e kérdést még nem vizsgálta, szükségesnek látszik a későbbiekben szerepükkel részletesebbe" foglalkozni.