Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 2. A gyógyszertári hálózat fejlődésének statisztikai adatai

Az I. sz. táblázatban a gyógyszertári hálózat fejlődésének létesítési év, hely és tulajdonviszony szerinti megoszlását mutatom be. A II. sz. táblázat, az I. sz. táblázatban levő abszolút számokból számított statisztikai adatokat tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a gyógyszertárak alapítási ideje nem ad egyenletes idősort a hozzárendelt statisztikai adatok számára, szükséges volt a számításnál »az idősor egyenletessé igazítása. Ezért az idősort egyenletes, tízéves megosztással időszakossá kellett tenni. A gyógyszertárak számszerű adatai időszakos megoszlásban Számunkra arra ad választ, hogy az adott időszakban, az adott területen, a megyében hány gyógyszertár működött. Grafikus ábrázolás esetén előnye, hogy áz alapítási év szerinti megoszlási hasábdiagramm szaggatottságát folyamatos görbe vonallal váltja fel, mintegy fejlődési vonalat ad. A gyógyszertári hálózat 0 o-os növekedése időszakos eloszlásban (megoszlási viszonyszám sor) Ezen adatok számításánál bázisul az 1845-ig terjedő időszak számszérű növekedési adatai szolgálnak, abból a megfontolásból, hogy korszakunk gyógyszertárhálóz-ati fejlődését egy egységnek, 100%-nak véve, a fejlődés eloszlását reálisan tanulmányozhatjuk. Az így képzett bázisviszonyszámok a fejlődés %-os növekedését mutató statisztikai sort adnak.

12 Az I. sz. táblázat adatait az 1. ez. és a 2. sz. ábrán, a II. sz. táblázat adatait a 3. sz. és 4. sz. ábrákon mutatom be.

13 Az 1. sz. ábra tanulmányozásából kitűnik, hogy Zala megye északi és déli területén a gyógyszertári hálózat eloszlása egyenletes, a középső területen, ami t. k. megfelel a mai közigazgatási területnek, öt gyógyszertár van ugyan a korszak végére, de ezek periférikusán elhelyezkedve Zalaegerszegen 2, Nagykanizsán 2, és Zalaszentgróton 1, találhatók. A gyógyszertárhálózat területi eloszlása Vas megyében a legegyenletesebb. Bács-Kiskun megyében szintén egyenletes, a megye déli harmadát kivéve, de feltűnő, hogy Vas és Zala megyéhez viszonyítva ritkább az eloszlás. E körülmény felhívja a figyelmet arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt a településfejlődésnek a gyógyszertárhálózat kialakulásában? Itt ezzel kapcsolatosan már annyit mondhatunk, hogy a Duna-Tisza közének földrajzi és fejlődési adottságai, valamint népességi adatai adják e különbséget. Köztudott, hogy a terület lakossága a hódoltság idején igen lecsökkent, és csak a korszak végére egyenlítődik ki hazánk lakosságának területi eloszlása. Az is ismert, hogy a Dunántúl településhálózata m-a is sűrűbb, mint a Duna-Tisza közéé. 3 Köves 1962; Zalai 1965. !3

A térképvázlat Lippai 1888. alapján készült.