Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 4. A gyógyszertári hálózat

Gerzsó János életével kapcsolatban meg kell emlékezni arról, hogy 1848­ban a szabadságharc idején, mint huszárkapitány a Bocskay huszároknál szol­gált és számos bravúrjával tette magát nevezetessé. Távolléte miatt gyógyszer­tárát bezárta. A szabadságharc bukása után visszatért Sümegre és Pillich Fe­renc gyógyszerészgyakornokkal, — aki szintén huszárhadnagy volt a szabad­ságharcban — kezelte a gyógyszertárat. 1 " Még 1828-ban keletkezett az a gyógyszerszámla, mely szerint a sümegi gyógyszertárat „Fekete Sas"-nak nevezték. 1 J,a A gyógyszertárat a soproni helytartósági osztály 1858-ban nyilvánította reáljogúnak (lásd 6. sz. ábra). 112 Csáktornya (Cakovcc, Jugoszlávia) Csáktornyán Gönz (Göntz) György 1777-ben létesített gyógyszertárat. A gyógyszertár a vizsgált korszak végéig a Gönz család birtokában volt. Az 1820-as évek végén a tulajdonos fia Göcz János vette át a gyógyszertár veze­tését. A gyógyszertár működéséről igen keveset tudunk. 113 1841-ben a gyógy­szertárat a pesti egyetemen végzett Göncz Lajos örökölte édesapjától. 11/1 1810-ben Göncz György hiába fordult a vármegyéhez, hogy a megye al­kalmazottai részére hitelezett, kiadott gyógyszerek értékét térítse meg. Mivel hitelesen nem tudta igazolni, hogy azok valóban a „Vármegye commissiójá­ba*' tartoznak, a mintegy 200 Ft-nyi összeget sohasem kapta meg. 115 A gyógyszertárat rendszeresen vizsgálta a megyei főorvos, sok esetben ki­fogás alá esett mind a gyógyszerek minősége, mind a gyógyszertár rendetlen és piszkos állapota. Az 1810-es években a gyógyszerész feljelentésére a megyei főorvos vizsgálatban megállapította, hogy Csáktoryán és általában Muraköz­ben vándor gyógyszerárusok és kontárok működtek. 116 A helytartóság 1859-ben a csáktornyai gyógyszertárat reáljogúnak nyilvá­nította. 117 (lásd 7. sz. ábra). Balatonfüred A tihanyi rendházban már a XVIII. század elején valószínűleg házigyógy­szertár működhetett. Ezt. látszik alátámasztani az a szaktörténetünkben ismert adat, mely szerint „Lénáit János II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Ti­hanyban volt gyógyszerész . . . Orvoslással is foglalkozott, mert Esterházy An­tal tábori könyvében ez állt róla: Lénárt János tihanyi patikáriusnak passzus ll iBaradlai 1930. '"aZm. ikgy. 1828. okit. 20. 2598. 1,2 Jakab 1962. Sopron 1858. szept. 26. 14223. 11! Zm. kgy. 1807. ápr. 14. 55/67; 1829. nov. 9. 24. 114 Zm. kgy. 1841. jan. 11. 181. li: 'Zm. kgy. 1810. nov. 6. 41/20. lli; Zm. kgy. 1810. ápr. 26. 18/1. 117 Jakab 1962. Zágráb 1859. dec. 31. 397836/3101.

Next

/
Oldalképek
Tartalom