Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége

sára házi szereken kívül számos, csak gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerféleséget használtak.

235 A gyógyszerész rendes évi 400 Ft fizetése mellett az évi nyereségből egyharmad részt kapott, összjövedelme tehát, évi átlagban 900 Ft volt. Az uradalom nyeresége az évi tiszta jövedelem kétharmad része, azaz az évi összes bevételek 34%-a, ami évi átlagban 1000 Ft volt. A gyógyszeranyagok és szakeszközök beszerzését a keszthelyi gyógyszertár Bécsből, a Kunz & Pfancert nagykereskedőtől eszközölte. A hazai gyógynövényeket helybeli gyűjtők gyűjtötték. Az ezekért kifizetett összegek nyugtáiból tudjuk, hogy Peschekné —, Domunkus —, Pitterman fazekastól vásárolt gyógynövényeket a gyógyszertár. Egyes anyagokat, disznózsírt, faggyút, tűzifát az uradalom, Nagy Sándor bábosmester viaszt szállított. A gyógyszertár új berendezési tárgyait, egyszerűbb eszközeit, különböző javíttatásokat helybeli mestereknél szerezte be, ill. végeztette. Helyi jellegű beszerzésekről és javíttatásokról idézek három nyugtát: „A patica részére adott 1280 db Kenyőcse köpöczéért" 1831-ben 11,— Ft-ot fizetett ki a gyógyszertár Pitterman Károly íazekasmesternek. „Horváth István szöllősi lakos hogy a patica számára négy és fél icze pioczát szedett alku szerént egy iczét egy Ft és hat kr. Levélben ezennel bizonyéttom." ,,A Keszthelyi Uradalmi Gyógyszertárban felállítandó főző géphez egy új katlant vasplébüly készítettem. Ezüstben 15 Ft 40 kr. Csák István lakatos mester."

236 A gyógyszertárak szakmai ellenőrzését 1752-től a megyei főorvosok végezték. Zala megye első főorvosa Szlábi Ferenc a XVIII. század második felében végezte ezeket a vizsgálatokat. Reánk maradt jegyzőkönyvei igen szűkszavúak. Legtöbbször még a gyógyszerész nevét sem tudjuk meg belőlük. Egyes esetekben csak az esedékes, gyógyszerészeire vonatkozó helytartótanácsi rendelet végrehajtásáról történt ellenőrzésről számolnak be ezek a jegyzőkönyvek. Ezen vizsgálatok többek között megállapították, hogy -a gyógyszertárak rendelkeznek megfelelő gyógyszeranyagokkal, könyvekkel, és hogy a gyógyszerek „lege artis" készülnek. Érdekes körülmény, hogy a gyógyszerek ármegállapításánál az 1770—80-as években Zala megyében még mindig, bár újabb és újabb javításokkal, a Taxa Pharmaceutica Posoniensist (1745) használták. Az 1770. nov. 13-i definátori határozat utasította a keszthelyi ferences gyógyszertárat, hogy mivel drágábban adta a gyógyszereket a jelzett Taxa 'alapján, ezentúl csak értéküknek megfelelő árat kérhet érte. Későbbi gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek meg is állapították, hogy a Taxa helyesen átjavítva áll rendelkezésre. A Taxa Pharmaceutica Posoniensis-hez való ragaszkodásra, tekintettel magyar eredetére, és -az osztrák taxák használatára tett helytartótanácsi felajánlási kísérletek kudarcára, melyet Ernyey J. részletesen taglal, itt helyi, gyakorlati bizonyságot találunk.

237 Bencze 1970; Barta 1966. Festetics számadásmellékletek. Ernyey 1905.