Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége

(pénztárkönyv, méregkönyv, defektuskönyv stb.), számlák, receptek a gyógyszertár tulajdonosánál maradtak és azok az idők folyamán megsemmisültek. Ilyen jellegű kötelező adatszolgáltatás és nyilvántartás nem volt. Ha képei akarunk nyerni a gyógyszertárak e tevékenységéről, azt csak részadatokból következtetve tudjuk megtenni. Zala megyében a keszthelyi uradalmi gyógyszertár szárnadáskönyvei az 1820-as évektől a gyógyszertár eladásáig terjedő időig, rendelkezésre állnak. E számadáskönyvek igen jelentős támpontot nyújtanak e vizsgálódásunkhoz. A gyógyszertárak ellenőrzéseinek jegyzőkönyvei azon túl, hogy magának az ellenőrzésnek a tanulmányozását teszik lehetővé, részadatokat szolgáltatnak a gyógyszerellátó tevékenységről is. A XVIII. században működő gyógyszertárakról különösen kevés adatunk van e tekintetben. P. Takács I. szerint a ferences gyógyszertárak jól jövedelmeztek a rendnek. A keszthelyi ferences számadáskönyv szerint a gyógyszertár jövedelméből több alkalommal fizettek ki összegeket posztó vásárlásáért (100—100 Ft), a rendház szükségleteire (100 Ft) stb. De arra is van adatunk, hogy a gyógyszertár számláját, új gyógyszeranyagoknak egy soproni gyógyszertárból való beszerzéséről, a gvárdián kérésére Festetics konziliarius egyenlítette-ki.

22G Emlékezetes az is, a már korábbiakban többször idézett adat, hogy az 1770-es években a Zala megyei gyógyszertárak 200 Ft évi salláriumot kaptak a megyétől. Ez arra enged következtetni, hogy a gyógyszertárak forgalma ebben az időben nem még nem volt olyan magas, mint esetleg más megyékben vagy városban; és a megye érdekében állt, a gyógyszertár fenntartása, anyagi áldozat árán is.

227 A gyógyszerek kiszolgáltatása az orvos, vagy kirurgus által kiállított rendelvényre és természetesen szabad-kereskedelmi formában történt. A gyógyszerek elkészítését a bécsi, majd az osztrák privinciák részére kiadott gyógyszerkönyvek szabályozták. A gyógyszerek árait -az árszabások, Taxák szerint állapította meg a gyógyszerész. A kötelezően használatos gyógyszerkönyvet, árszabást' a helytartótanács rendeletei szabályozták. Ezen árszabások közül ki kell emelnünk az 1745-ben megjelent, már említett Taxa Pharmaceuticá Posoniehsist, valamint az 1829-ben Budán megjelent' Gyógyszerek árszabásá-t, melyek magyar elnevezéseket tartalmaztak.

228 Igen jelentősnek kell tartanunk a gyógyszertárak hitelforgalmát, mint azt később adatokban is látni fogjuk. Ennek jelentősége kétoldalú. Egyfelől a gyógyszervásárló hitelképessége, másfelől a gyógyszerész, mint hitelező, anyagi biztonsága, stabilitása határozta meg. Hozzájárulhatott ehhez az a körülmény is, hogy a gyógyszertár a gyógyszer hirtelen szüksége miatt.volt kénytelen hitelezni^ mivel a pénz nem minden időben állt szabad rendelkezésre. A természetbeni megváltásról, bár bizonyosan alkalmazott módszer, nincsenek adataink.' A hitelforgalomnak, különösen olyan helyen, mint Zala"°Békássy 1930; P. Takács. . . .. Zm. kgy. 1776. máj. 2. 16; 1777. szept.'9. 31. -^Torkos 1745; Gyógyszerek árszabása... 1829.