Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is

dett, csak a gyógyszertári jogot tudta megváltani, a vármegye biztosított in­gyenes helyet a gyógyszertár számára. Néhány év alatt annyira előrejutott, hogy 1808-ban házat vásárolt. A gyógyszertár nyeresége biztosította számára azt a forgótőkét, mellyel előbb jelzálog kölcsönök adásával további nyere­ségre tett szert, majd tartaléktőkéjét ingatlanvásárlásokba fektette be. 211 E tőkefelhalmozódás eredményezte, hogy 1836-ban keltezett „Bizonyságlevél" szerint „a városban levő házai, Curialis helyen fekvő szőlője, mező földjei, és kaszáló rétjei a patikával együtt 20 000 Ft-okat megérnek". 212 Ha e vagyon­nak évi 5%-os kamatát, mint e korban általánosan elfogadott kulcsot, mint a lehető tiszta jövedelem alapját tekintjük is, ez mintegy 1000 Ft-ot tesz. A korábbi összehasonlítási példákkal Összevetve önként adódik az a következ­tetés, hogy a gyógyszertár a vizsgált korban kereskedelmi jellegéből adódóan tőkefelhalmozó eszköz, mert nem csupán arra biztosít keretet, hogy a gyógy­szerész öregkorára, mintegy ,,nyugdíj"-biztosítékot adjon. Ez a vagyon ke­rül felosztásra Adorján László halála után gyermekei között. Leányának férje a polgári származású Reisinger József gyógyszerész az osztályrészt to­vább gyarapította. Még mint a gyógyszertár bérlője 1831-ben inast, cselédet tartott apósa házában. Házi gazdaságához tehén, sertés, két vasalt ló, fogat tartozott. 213 A város belterületén vásárolt értékes, még be nem épült kerteket, melyek értéke a város fejlődésével arányban nőtt. 1848-ban eladja a gyógy­szertárat 6000 Ft-ért és ettől az időtől kezdve mint a város egyik leggazda­gabb polgára él magánzóként. 21 ''' 1872-ben mint virilista a város egyik leg­több adót fizető polgára. 215 Isoó Ferenc Vas megyei nemesi családból származott. 216 1814-ben nyert Zalaegerszegen gyógyszertári jogot. Bérelt épületben helyezte el, mit később megvásárolt. Vagyongyűjtésről és gyarapodásról kevés adatunk van. Két fiú­gyermeke taníttatása (Ferenc gyógyszerész, Imre Alajos ügyvéd) valószínűleg sok pénzt felemésztett. Halála után fia vette át a gyógyszertár vezetését. Ügyvéd fia Zalaegerszegen települt le. Az 1835-ös „Nemesi javak összeírása" szerint 1 hold szántó, 9 hold rét ingatlan vagyona volt, ta gyógyszertáron és házán kívül. Összehasonlításul szolgálhat az az adat, hogy mikor az 1840-es években özvegye házat vásárolt 5000 Ft-ért, ugyanebben az időben a megye főorvosa is új házat vásárolt 6000 Ft-ért. 217 Halála után a család reprezentatív süttői vörösmárvány sírkövet emeltetett sírjára (lásd 23. sz. ábra). Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a XIX. század első felében a gyógy­szerészek jövedelmét a gyógyszertár tőkefelhalmozó volta és jellege bizto­sította. Ez, olyan város esetében, mint Zalaegerszeg, igen jelentős gazdasági státust biztosított. Ez a gazdasági státus határozta meg a gyógyszerészek tár­211 Zeg. 737. 488; Záloglevelek 708; Öröklevelek 706. 212 Zeg. 737. 1836/1501. 213 Die. Zalaegerszeg. 1831. 2,,, Zm. kgy. 1848. máj. 9, 389—91; Magyar Országos Levéltár. Original Parzellen Protocoll der Gemeinde Zala Egerszeg. 1858. 215 Simonffy 1971. 216 Cat. nob. 1829. 246. o. 217 Zeg. 747. 1150; 735. 483.

Next

/
Oldalképek
Tartalom