Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is
dett, csak a gyógyszertári jogot tudta megváltani, a vármegye biztosított ingyenes helyet a gyógyszertár számára. Néhány év alatt annyira előrejutott, hogy 1808-ban házat vásárolt. A gyógyszertár nyeresége biztosította számára azt a forgótőkét, mellyel előbb jelzálog kölcsönök adásával további nyereségre tett szert, majd tartaléktőkéjét ingatlanvásárlásokba fektette be. 211 E tőkefelhalmozódás eredményezte, hogy 1836-ban keltezett „Bizonyságlevél" szerint „a városban levő házai, Curialis helyen fekvő szőlője, mező földjei, és kaszáló rétjei a patikával együtt 20 000 Ft-okat megérnek". 212 Ha e vagyonnak évi 5%-os kamatát, mint e korban általánosan elfogadott kulcsot, mint a lehető tiszta jövedelem alapját tekintjük is, ez mintegy 1000 Ft-ot tesz. A korábbi összehasonlítási példákkal Összevetve önként adódik az a következtetés, hogy a gyógyszertár a vizsgált korban kereskedelmi jellegéből adódóan tőkefelhalmozó eszköz, mert nem csupán arra biztosít keretet, hogy a gyógyszerész öregkorára, mintegy ,,nyugdíj"-biztosítékot adjon. Ez a vagyon kerül felosztásra Adorján László halála után gyermekei között. Leányának férje a polgári származású Reisinger József gyógyszerész az osztályrészt tovább gyarapította. Még mint a gyógyszertár bérlője 1831-ben inast, cselédet tartott apósa házában. Házi gazdaságához tehén, sertés, két vasalt ló, fogat tartozott. 213 A város belterületén vásárolt értékes, még be nem épült kerteket, melyek értéke a város fejlődésével arányban nőtt. 1848-ban eladja a gyógyszertárat 6000 Ft-ért és ettől az időtől kezdve mint a város egyik leggazdagabb polgára él magánzóként. 21 ''' 1872-ben mint virilista a város egyik legtöbb adót fizető polgára. 215 Isoó Ferenc Vas megyei nemesi családból származott. 216 1814-ben nyert Zalaegerszegen gyógyszertári jogot. Bérelt épületben helyezte el, mit később megvásárolt. Vagyongyűjtésről és gyarapodásról kevés adatunk van. Két fiúgyermeke taníttatása (Ferenc gyógyszerész, Imre Alajos ügyvéd) valószínűleg sok pénzt felemésztett. Halála után fia vette át a gyógyszertár vezetését. Ügyvéd fia Zalaegerszegen települt le. Az 1835-ös „Nemesi javak összeírása" szerint 1 hold szántó, 9 hold rét ingatlan vagyona volt, ta gyógyszertáron és házán kívül. Összehasonlításul szolgálhat az az adat, hogy mikor az 1840-es években özvegye házat vásárolt 5000 Ft-ért, ugyanebben az időben a megye főorvosa is új házat vásárolt 6000 Ft-ért. 217 Halála után a család reprezentatív süttői vörösmárvány sírkövet emeltetett sírjára (lásd 23. sz. ábra). Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a XIX. század első felében a gyógyszerészek jövedelmét a gyógyszertár tőkefelhalmozó volta és jellege biztosította. Ez, olyan város esetében, mint Zalaegerszeg, igen jelentős gazdasági státust biztosított. Ez a gazdasági státus határozta meg a gyógyszerészek tár211 Zeg. 737. 488; Záloglevelek 708; Öröklevelek 706. 212 Zeg. 737. 1836/1501. 213 Die. Zalaegerszeg. 1831. 2,,, Zm. kgy. 1848. máj. 9, 389—91; Magyar Országos Levéltár. Original Parzellen Protocoll der Gemeinde Zala Egerszeg. 1858. 215 Simonffy 1971. 216 Cat. nob. 1829. 246. o. 217 Zeg. 747. 1150; 735. 483.
