Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - I. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE - 1. Az egészségügy és gyógyszerészet fejlődése (1711—1049)
ségügyi bizottságot hívott létre. E bizottságnak legfontosabb feladata a járványok terjedésének megakadályozása volt. 1752-ben elrendeli, hogy a törvényhatóságok szervezzék meg a megyei ül, a szabad királyi városokban, a városi fizikus ordináriusi (mai elnevezés szerint: főorvosi) állást. A fizikus ordináriusok feladatai közé sorolja a gyógyszertárak időszakos ellenőrzését, a járvány és egyéb közegészségügyi feladatok végzését. Elrendeli, hogy ahol nincs gyógyszertár, legalább a megyeszékhelyeken állítsanak fel. A helytartótanács intézkedései azonban igen sok esetben megyei ellenállásba ütköztek. Az intézkedések végrehajtását halogatták. Számos haladó, fejlődést elősegítő intézkedést a megyék nem hajtottak végre. Ez különösen is megfigyelhető a felvilágosult abszolutizmus korában. 3 így került sor arra, hogy 1756-, 68-, 73-ban »a helytartótanács egészségügyi bizottsága újabb és újabb leiratokban szólítja fel a törvényhatóságokat, hogy a megyei fizikus ordináriusi státust töltsék be. 1773-ban megállapítja a megyei fizikusok fizetését. E kor legjelentősebb egészségügyi intézkedése az 1770-ben kibocsátott Normativum generálé in re sanitatis királyi rendelet volt, a rendelkezések végrehajtását ez esetben sem tudta *a helytartótanács ellenőrizni.' 1 1783-ban az egészségügyi feladatokat az egészségügyi ügyosztály veszi ál. Az ügyosztály létrehozása különösen jelentős 'az intézkedések végrehajtásánaiv ellenőrzése tekintetében. Az egészségügyi ügyosztály tovább szélesítette az; egészségügyi igazgatási szervezetet. 1785-ben a megyei fizikus ordinarius mellé járási kirurgusok (sebészek) alkalmazását (processuális chyrurgus) rendeli el. 1786-ban az országos főorvosi, 1802-ben az országos szemorvosi, 1838-ban az országos állatorvosi hivatalt állította fel. " • A gyógyszerészképzés hazánkban a XVIII. század elejéig szabadon történt. Minden gyógyszerész tarthatott tanulót, aki a legszükségesebb ismeretek elsajátítása után a mesterétől bizonyítványt kapott. E bizonyítvány birtokában szabadon dolgozhatott, gyógyszertárt nyithatott. A szabad királyi vái-o-' sok statútumai hoztak és mututtak ebben magasabb színvonalat, amikor bizonyos helyeken a végzettséget, a vizsgát, a gyógyszertár nyitás jogát szabályozták. A helytartótanács 1748-tól magának tartotta fenn a gyógyszertári jog adományozását. 1759-ben elrendeli, hogy a gyógyszerész -a megyei orvos előtt köteles vizsgát tenni és csak ezután válik teljes jogú gyógyszerésszé. A már említett Normativum generálé, Mária Terézia rendeletének életbelépése után gyógyszertárat hazánkban már csak diplomás gyógyszerész vezethetett. 5 A helytartótanács jelentős szerepet töltött be a gyógyszertárak működésének szabályozása területén is. Mint már korábban említettem, a gyógyszertár felállítását az egészségügyi bizottság, majd az egészségügyi ügyosztály engedélyezte. Az országos főorvosi hivatal felállításával a gyógyszertárak' 3 A felvilágosult abszolutizmus rendszerének történelmi értékelése élénken érdekli mind a hazai marxista, mind a nyugati polgári történetírást. E bőséges irodalomból elégségesnek látszik a következő összefoglaló jellegű munkákra utalni: Kállai 1966; Makkai 1968; Niederhauser"1969; Varga 1960. ' * Kállai 1966. -... • • , 5 Perényi 1971.
