Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is

szegényedett nemesség társadalmi rétegében ez megfigyelhető. A már említettekből következően az értelmiségi foglalkozás társadalmi tekintélyt és anyagi biztonságot adott.

206 Irsabek Ferenc 1820-ban lett a keszthelyi uradalmi gyógyszertár provizora. Házasságot kötött, felesége, Fricz Katalin, nemesi származású volt. Ez újabb társadalmi előrelépést jelentett számára. A ránkmaradt gyógyszertári számadáskönyvekből kitűnik, hogy évi jövedelme két részből tevődött össze. Az évi 400 ft. fizetés mellett a gyógyszertár tiszta jövedelméből egyharmad részt kapott, összjövedelme ezek alapján évi átlagban 8—900 forintra tehető, melyhez szolgálati lakás járult. Ez az adat keveset mondana, ha nem tudnánk összehasonlítani más, akár egészségügyi, akár az uradalom szolgálatában álló alkalmazott jövedelmével, fizetésével. A vármegye főorvosának ebben az időben az évi fizetése 600 forint volt, melyet szolgálati lakás és szabad orvosi gyakorlatból adódó jövedelem egészített ki. Az uradalom tisztjeinek, jószágigazgató, főszámvevő, könyvtáros, irattáros, famulus stb. mintegy 15 személynek évi átlagjövedelme 600 forint, melyhez természetbeni juttatás, angárium járult még. Az uradalmi gyógyszerész a második legmagasabb jövedelmű alkalmazottja volt az uradalomnak.

207 Irsabek F. az idők folyamán, anyagi előbbrejutása következtében ingatlant bérelt (1,25 hold szántó, 1 kaszás rét, 5 kapás szőlő), majd vásárolt. Az 1835-ös „Nemesi Javak összeírása" szerint mint „Soronkívül levő Nemesek és más Tisztes helyheztetésű személyek" között említi nevét. Az 1837/8 Rovatos Adóösszeírások-ban mint Agilis és mint bérlő is adózik.

208 Politikai meggyőződésének jelét kell látni abban, hogy 1848-ban honvédnak jelentkezett. A gyógyszertárat Pfiszterer Károlynak adta át. Világos után Keszthelyen, apja házában, a Hosszú (mai Deák F.) utca és Kovács utca sarkán álló házban (Keszthely 525. sz.) élt feleségével és egy szolgálóval visszahúzódva, passzív rezisztenciában, mint „magánzó", örökölt és összegyűjtött vagyonának eladogatásából.

209 Irsabek visszavonulását indokolja, hogy a mintegy 30 évi szolgálata alatt összegyűjtött vagyona olyan társadalmi státust biztosított számára, hogy „nyugdíjba" vonulva (55 éves!) hivatását ne folytassa. E jelenségre a későbbiekben másutt is látunk még példát. 1868-b an halt meg. A keszthelyi temetőben ma is áll szép, romantikus stílű síremléke (lásd 22. sz. ábra). A következőkben vizsgáljuk meg Zalaegerszeg polgári gyógyszerészeinek gazdasági, társadalmi helyzetére vonatkozó adatokat. Adorján László Sopron megyei nemesi családból származott.

210 Családja valószínűleg elszegényedett, mert mindőn 1798-ban Zalaegerszegen letelepe20(3 Magyarország 1962. 207 Zm, kgy. 1841. aug. 2. 1906; Szántó 1954. 208 Dic. Keszthely 1836/37; Fund. nob. Keszthely 1835; 1837/38; 209 Kt,-1862; A/72; 57. 310 Cat. nob. 1829.