Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is

álló "adatok alapján történő vizsgálata. Természetes, hogy a korra vonatkozó és országos szélességű következtetést adataink nem adnak, de feltétlen hozzájárulhatnak további ilyen jellegű kutatáshoz. E vizsgálathoz elsődlegesen is a feudális társadalmi rend tagozódásán belül, különösen a városi, és a már korábban értékeltek szerint, a mezővárosi társadalom tagozódását kell vizsgálnunk. Ezen túl a gyógyszerészek származási, jövedelmi, vagyoni és társadalmi helyzetének vizsgálatát kell elvégeznünk. Különösen fontos e vizsgálódásainkat elvégeznünk azért is, mert szaktorténéti irodalmunk, a legutóbbi évek megjelent tanulmányain kívül, á korábbiakban a szakma szeretetéből adódóan legtöbbször túlértékelően foglalkozott eszel a kérdéssel. Ha helyes képet akarunk magunknak alkotni hivatásunk múltjáról, elengedhetetlenül szükséges a tárgyilagos vizsgálat. Ez csak komplex, tényleges adatokra támaszkodó vizsgálattal végezhető el.

198 A feudális társadalmi rend kettős tagozódása, földesúr és jobbágy hazánkban a XVIII. század folyamán, de különösen a XIX. század elején már nem mutat ilyen egységes képet. Mint ahogy arra számos szerző rámutat, ez a folyamat Európában már a XVI. században megindult.

199 E társadalmi tagozódáson belül számos átfedés, belső rétegződés mutatkozott. A rendi tagozódáson belül is társadalmi és gazdasági helyzetük szerint számos réteg jelentkezett! A sokszor telkesjobbágyi életszínvonal alatt tengődő szegény kisnemes és hatalmas latifundiumokkal rendelkező főuraink között óriási gazdasági és társadalmi különbségek mutatkoztak. A klérus tagozottsága a főpapságtól az alsópapságig hasonló különbségeket mutat. A szabad királyi város mint nemes testület, polgárainak jogaiban, társadalmi és gazdasági helyzete megítélésében is a belső tagozottságot kell észrevennünk. A nemes és nem-nemes közötti rétegnek kell az agiliseket látnunk. Mint arról már korábban szó volt, különös helyet foglal el e tagozottságban a mezőváros társadalma.

200 A fejlett mezővárosi lakosság osztály jellegének kettőssége, — hogy mint úrbéres városi birtokát szabadon adhatta, vehette — a döntő ellentmondás társadalmi helyzetének meghatározásában, mely átmeneti jelleget mutat a szabad királyi városi polgár és a falusi jobbágy társadalmi helyzete között. . Ha közelebbről megvizsgáljuk Zalaegerszeg mezőváros e korbani társadalmát, a következőket láthatjuk.

201 • A megyei-tisztségviselők a birtokosnemesi osztályból kerültek ki. A városi tanács tagjai 1848 előtt egyharmad részben voltak nemes származásúak. Ezek gazdasági helyzete is már alacsonyabb színvonalat képvisel az előbbi rétegnél, mert legtöbbjük városi kézműves, kereskedő. • A város mezőgazdasági jellegéből adódóan a legszélesebb réteg a földművelő gazdák rétege. Társadalmi helyzetük megítélésére, ennek ellentmondásaira már utaltam. 193 Szentgyörgyi 1969. 199

Makkai 1968; Simonffy 1971; Várkonyi 1965. 209 Simonffy 1971. 281 Fejezetek 1970.